iPon Hírek

Újabb két lakható bolygót találtak 22 fényévnyire

Dátum | 2013. 06. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy korábban már tanulmányozott csillag ismételt vizsgálata újabb három (tehát már összesen hat) bolygó jelenlétét fedte fel. A Gliese 667C bolygói közül ráadásul három szuperföld kategóriába eső égitest is a lakható zónában kering, vagyis elviekben létezhet folyékony víz a felszínükön. A csillag egyébként egy hármas csillagrendszer legkisebb tagja, tömege mindössze harmada a Napénak. A felfedezés egyben azt jelenti, hogy a lakható zónában található három bolygó az életre leginkább alkalmas égitestek közé lépett elő, és bekerült a Földhöz való hasonlóság (ESI) alapján összeállított exobolygó-rangsor első tíz helyezettje közé. (Pontosabban fogalmazva, a Gliese 667C c már korábban is itt szerepelt, de nemrég csatlakoztak hozzá e és f jelű szomszédai is.)

„Korábbi vizsgálataink alapján tudtuk, hogy a csillag legalább három bolygóval rendelkezik, és meg akartuk nézni, hogy esetleg akadnak-e más égitestek is a rendszerben” – mondta el Mikko Tuomi, a Hertfordshire-i Egyetem csillagásza. A szakértők ennek érdekében újabb megfigyeléseket végeztek, illetve ismételten analizálták a már begyűjtött adatokat. A kutatás kifizetődőnek bizonyult, hiszen három újabb bolygó nyomára akadtak, amelyek közül kettő a lakható zónában kering. A korábbi megfigyelések során már rátaláltak egy szintén a lakható zónában keringő bolygóra (Gliese 667C c), így a két újabb égitesttel háromra emelkedett az életre potenciálisan alkalmas bolygók száma. A kutatók a Gliese 667C ismételt vizsgálata során elsősorban a korábban begyűjtött a radiálissebesség-mérési adatokat nézték át újra, gravitációs hatásra bekövetkező Doppler-eltolódások után kutatva a csillag színképében. Az adatok alapján a rendszerben öt bolygó létezése bizonyosnak mondható, egy hatodik valószínűsíthetően szintén létezik, illetve elképzelhető, hogy esetleg egy hetedik égitest is kering a csillag körül, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem sikerült elég információt begyűjteni a szakértőknek. A kutatók szerint egyébként meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy további bolygókra akadjanak a rendszer lakható zónájában, mivel a már fellelt három égitest lefoglalja a stabilnak tekinthető pályákat.

A Gliese 667C három lakható zónában keringő kísérője, ahogy már említettük, a szuperföld kategóriába esik, vagyis a Földnél némileg nagyobb, az óriásbolygóknál azonban kisebb méretű. Ez az első alkalom, hogy egy rendszeren belül három ilyen bolygóra is ráakadtak az életre elvileg alkalmas zónában. Még izgalmasabbá teszi a felfedezést, hogy a csillag és bolygói mindössze 22 fényévnyire találhatók tőlünk a Skorpió csillagképben. A lakható bolygók meglehetősen közel keringnek csillagukhoz, 28, 39, illetve 62 földi nap alatt kerülve meg azt. A kutatók feltevései szerint keringésük kötött, vagyis folyamatosan ugyanazon oldalukat fordítják a központi égitest felé. Mivel a Gliese 667C jóval kisebb a Napnál, jelentősen kevesebb energiát sugároz ki, így a ténylegesen élhető körülmények megteremtődéséhez a földinél vastagabb felhőtakaróra, és kiterjedt üvegházhatásra lenne szükség, amely a felemás megvilágítás ellenére nagyjából kiegyenlíti a légkör hőmérsékleti különbségeit. A hármas rendszer érdekes látványt produkálhat az említett bolygók felszínéről. A Gliese 667A és 667B nappal is fényes csillagként ragyog az égen, éjszaka pedig a teliholdhoz hasonló mértékű fényt produkálhat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

14. HeverAdam
2013.06.27. 15:24
"A Gliese 667C bolygói közül ráadásul három szuperföld kategóriába eső égitest is a lakható zónában kering, vagyis elviekben létezhet folyékony víz a felszínükön."

Ha jól tudom a szuperföld a Földnél 100x nagyobb bolygó vagyis hiába lehet rajta víz de nem hiszem, hogy alkalmas lehet arra, hogy ott lakjon valaki (bár igaz nem ezért akarnak Föld szerű bolygót találni) mert a gravitációs erő is 100x-sa lehet a Földénél! De szerintem erre mindenki rájött úgy hogy bocsesz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Asagrim
2013.06.27. 15:28
HeverAdam

"A super-Earth is an extrasolar planet with a mass higher than Earth's, but substantially below the mass of the Solar System's smaller gas giants Uranus and Neptune, which are 14 and 17 Earth masses respectively."

Wiki a barátnéd.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. ThePoweR
2013.06.27. 15:43
Az sem biztos hogy egy a Földtől mondjuk 10x nagyobb bolygón 10x nagyobb a gravitáció is mivel a mag sűrűsége lehet kisebb mint a földé.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. heckles04
2013.06.27. 16:30
ThePoweR +1 a bolygók földhöz viszonyított mérete nem arányos a tömegével.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. kiskoller
2013.06.27. 17:32
A legközelebbi naprendszer is 1 fényévnyire van, szóval az teljes mértékkel esélytelen hogy bármilyen exobolygót a mai technológiákkal megközelíthessünk.

Csak azt ne felejtsük el hogy 100-200 év alatt jutottunk el a lovasszekértől a Holdra szálló űrszondáig.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. tibaimp
2013.06.27. 17:36
Legyen "csak" a Föld tömegének 3x-a, már akkor sem tudnál mozogni a felszínén, sőt a keringési rendszer beadná a kulcsot, így pár percen belül meghalna az ember, de.... attól még lakható, tök jó
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. dddenes
2013.06.27. 18:48
Nem csak azért keresik az ilyen bolygókat, hogy oda menjünk lakni, arra is kíváncsiak vagyunk, lehet-e élet a Földön kívül máshol - legyen ez értelmes, primitív, egysejtűek, bármi. És ebből a szempontból nem számít, hogy szuperföld-e az illető.
@kiskoller: tudtommal a Proxima Centaury a legközelebbi a maga 4,22 fényévével.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. kiskoller ddden...
2013.06.27. 19:04
Igaz, 4,22 fényév.

Azt amúgy nem fogjuk távcsövekkel igazolni, hogy élet van X bolygón, hisz magát a bolygót is eszméletlen észrevenni, az életnek meg nincs akkora hatása...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. enisherpa
2013.06.27. 19:16
Azonos, állandó sűrűség mellett a bolygók tömege arányos a térfogattal, azaz a sugár köbével. Adott tömegű golyó felszíni vonzása fordítva arányos a sugár négyzetével. Összeszorozva a vonzás arányos a sugárral.
Természetesen a sűrűség nem azonos, és nem állandó, de hasonló anyagú kőzetbolygóknál durva becslésre jó az átmérő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. kiskoller
2013.06.28. 07:35
Építhetjük a házakat kilométer magas cölöpökre is, ott fennt már nem annyira erős a gravitáció!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Fireprism
2013.06.28. 18:22
Azért mert a mi testünk az általunk lakott bolygóhoz alkalmazkodott, bármilyen más élőlény adott élőhelyhez az evolúciója során képes alkalmazkodni. Nem kizárt hogy a földi gravitáció többszörösét is képes lenne egy életforma elviselni. Lásd a mélytengeri élőlényeket amikre óriási nyomás nehezedik. Ezek elpusztulnak ha bizonyos nyomásváltozás után. Lásd azt az ősi cápafajt amit kihaltnak hittünk lazán beleakadtak egybe mint kiderült X méter mélység után elpusztul mert mélytengeri élőlény. http://www.youtube.com/watch?v=mneDhOtVEQw tessék itt a videó róla. Nem húzta sokáig .

http://news.nationalgeographic.com/news/2007/01/photogalleries/frilled-shark/
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. SyRew
2013.06.28. 19:11
A nagyobb, látványos, Naphoz hasonló sárga G típusú csillag az valóban Proxima Centauri,viszont pici,halovány vörös törpéből sokkal több van,és emlékeim szerint találtak belőlük már közelebb.Megfelelő pélya esetén lehet körülöttük életre alkalmas bolygó.Érdekes kérdés a holdak esete,a Föld példájából kiindulva az élet szempontjából nagyon fontos lehet egy nagyobb kisérő jelenléte,jelentősen stabilizálja a csillag körüli pályát.Ez az egy oldal néz a csillag felé sem túl előnyös,de persze nem kizáró ok az élet szemszögéből(csak jelentősen csökken a potenciális élettér a bonyolultabb életformák számára).
A többit már írták,a nagyobb méret nem okvetlenül jelent arányosan nagyobb gravitációt pl ha fémekben szegényebb volt az alapanyag.
Kétszeres gravitáció mellett még kényelmesen létezhet a földihez hasonló bioszféra,valószínűleg repülő élőlények nélkül(de pl lebegőek lehetnek),az esetleges állatok alacsonyabbak lennének,de szélesebbek,oxigénlégzés esetén meg pl a nagyságuk jobban függ szerintem a légzőszerv/keringés fejlettségétől és a légkör oxigéntartalmától mint a gravitációtol.

Egyébként egy csak odautas,több generációs hajót,bár csillagászati(az egész emberiségre vetítve,nem csak egyes államokra) költséggel már meg tudnánk építeni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. sanyix
2013.06.28. 21:22
pl vizi élőlényeknél pont tökmindegy a gravitáció, legfeljebb a földön 1000 méteres mélységben éldegélnek, egy 2x gravitációjú bolygón pedig 500 méteren.
Mellesleg a forma1-es pilóták sem halnak meg, akik szinte minden kanyarban 3+ G-ket kapnak, és a vadászpilótáknak is el kell viselnie jóval többet. Mellesleg ez csak környezettől függ. Nagyobb gravitációnál pedig ahhoz alkalmazkodó élőlények alakulnak ki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Narval
2013.06.29. 22:37
Valóban képes az ember több g elviselésére, DE pl a pilóták nadrágja úgy van kitalálva, hogy bizonyos pozitív nehézségi erő felett (talán 5g) felfújódik, hogy megakadályozza a vér fejből/felsőtesttből lábakba tódulását és ezzel az ájulást. F1 pilótákat is van hogy akár 5g is éri, de ez egy, a beszélgetésben körvonalazódott, bolygóval szemben nem jelent állandó, pusztán időszakos terhelést!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!