iPon Hírek

Újfajta emberi őssejtet hoztak létre

Dátum | 2014. 09. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Újfajta, a természetben sosem látott őssejtet hoztak létre Cambridge-i Egyetem kutatói. A sejtek leginkább az embrió mindhárom csíralemez létrehozására alkalmas, pluripotens őssejtjeire hasonlítanak, mondja Austin Smith, a kutatás vezetője. Az utóbbi időszak őssejtkutatási botrányai után mindenki óvatosabb a szenzációsnak tűnő tudományos eredményekkel, a nemrégiben megjelent tanulmányt azonban olyan nagynevű szerzők jegyzik, hogy meglepetés lenne, ha bármi probléma merülne fel az adatokkal kapcsolatban, mondja Chris Mason, a University College London munkatársa. Az őssejtekből elméletben a szervezet bármely sejtje előállítható, a valóságban azonban az ilyen sejtek többsége korántsem ennyire flexibilis. A legtöbb lehetőség jelenleg az embrionális őssejtekben rejlik, amelyek pluripotensek, tehát mindhárom csíralemez szöveteit képesek létrehozni. Ezek beszerzéséhez azonban mostanáig embriókat kellett feláldozni, ami még állatkísérletek esetén is meglehetősen vitatottá tette használatukat. A másik lehetőséget a felnőtt testi sejtek pluripotens őssejtekké való visszaprogramozása jelenti: az indukált pluripotens őssejtek (iPS) emberi kipróbálására nemrégiben kapták meg az engedélyt a szakértők. Ezen őssejtek azonban még mindig nem tökéletesek minden lehetséges célra, hiszen őrzik előző állapotuk genetikai és epigenetikai múltját. Az iPS-sejtekben egyes gének az átprogramozás után is kifejeződésre vagy éppen gátlásra lehetnek állítva (attól függően, hogy milyen sejtből lettek létrehozva), így a sejt előszeretettel köteleződik el bizonyos fejlődési irányok mellett. A sejtek múltja sok problémát okoz a szakterület kutatói számára, mondja Smith, hiszen gátat szab a tényleges pluripotenciának.
Az új sejtekkel azonban nincs ilyen probléma, az eddigi vizsgálatok alapján ezek valóban tiszta lappal indulnak, hiszen a létrehozási folyamat során eltávolításra kerülnek az egyes gének kifejeződését szabályozó metil-csoportok és egyéb epigenetikai eszközök. A kutatócsoport abban reménykedik, hogy ezekkel a sejtekkel még jobb pótszerveket és -szöveteket lehet majd építeni a rászorulók számára. A naiv őssejteknek elnevezett sejteket korábbi kísérletek során már létrehozták egerek és patkányok sejtjeiből, emberi változatuk azonban mostanáig nem készült el. Smith és kollégái az emberi kísérletek során is az állatoknál alkalmazott módszerrel éltek, vagyis két gén (Nanog, Klf2) extra másolataival látták el az emberi sejteket. Végeredményül olyan őssejteket kaptak, amelyek génaktivitás szempontjából egy nagyjából 7 napos emberi embrió sejtjeivel egyenértékűek, ami valószínűvé teszi, hogy az emberi egyedfejlődés során is léteznek ezek a sejtek, csak még sosem sikerült megfigyelni őket. A laborban létrehozott emberi őssejtekből egerekbe beültetve olyan sejtcsomók nőttek, amelyek az emberi szervezet legtöbb szövetének sejtjeit felvonultatták. Emberi embrió azonban nem fejlődött belőlük, hiszen az extraembrionális szöveteket (például a méhlepényt) nem voltak képesek kitermelni. Az új őssejttípusnak persze további vizsgálatokon kell átesnie, mielőtt gyógyászati alkalmazása lehetségessé válik, ha azonban minden rendben alakul, a naiv őssejtekkel jóval könnyebb lesz dolgozni, mint az indukált pluripotens őssejtekkel, vélik a szakértők.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!