iPon Hírek

Újfajta megoldás a vakság kezelésére

Dátum | 2014. 02. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Szemünk működése több különböző sejt együttes tevékenységének eredménye. A beeső fény először a retina fényérzékeny sejtjeit, a csapokat és a pálcikákat éri el, elektromos jelek sorozatát indítva el a retina mélyebb rétegein át. A sejtről sejtre terjedő jelek idővel elérik a legmélyebb réteg ganglionsejtjeit, majd tovább haladnak az agy felé. Rengeteg olyan szembetegség van, amelyben a folyamat első lépésénél jelentkeznek a problémák, a csapok és pálcikák sérülése, elhalása miatt. A látórendszer többi része egészséges és működőképes marad, a jelbevitel azonban lehetetlenné válik, így a világ elsötétül a páciens előtt. Sokan sokféleképpen igyekeztek megoldást találni a problémára. A többség a működésképtelenné vált fotoszenzorok pótlásával próbálkozik. Vannak akik beültethető chipekkel próbálják helyettesíteni a retina ezen rétegét: ebben az esetben mesterséges érzékelők detektálják a fényt, majd ezek továbbítják az elektromos jeleket az agy felé. Akadnak olyan szakértők is, akik őssejtek segítségével igyekeznek új fotoszenzitív sejteket kreálni, majd beültetni ezeket a szembe. A Kaliforniai Egyetem kutatója, Richard Kramer új szemszögből közelített a problémához: a túlélő sejteket próbálta fényérzékennyé alakítani. Azzal dolgozik tehát, ami helyben megtalálható, és nem igyekszik új elemeket beépíteni a rendszerbe. 2012-ben kutatócsoportja egy AAQ nevű molekulát jutatott be a retinális ganglionsejtekbe, és ezek reagálni kezdtek a fényre. Ez biztató kezdetnek tűnt, az anyaggal azonban több probléma is akadt. Egyrészt egy nap alatt eltűnt a sejtekből, így újra és újra be kellett juttatni, másrészt csak ultraibolya fény mellett működött, ami viszont egyrészt károsítja a szemet, másrészt normális esetben el sem jut a retináig, mivel szemlencse kiszűri.
Kramer és kollégái azóta találtak egy jobb alternatívát. Számos anyagot kipróbáltak, amely az AAQ-hoz hasonlóan működik, azonban annak hátrányai nélkül teszi ezt. Végül ráakadtak a DENAQ nevű molekulára, amelyet rögtön ki is próbáltak vak kísérleti egereken. A fiatal állatok csaknem az összes fotoszenzitív sejtjüket elvesztették, az injekció hatására azonban ganglionsejtjeik fényérzékennyé váltak. A kúra eredményességét fényvillanások révén tesztelték. A DENAQ a sejtek a sejtmembrán HCN csatornáit veszik célba: a molekula blokkolja a csatornákat, és csak akkor távozik onnan időlegesen, ha fényinger éri. Ekkor a csatornák kinyílnak, és az idegsejt aktiválódik. A DENAQ másik érdekessége, hogy nem zavarja meg az egészséges szem működését. Csak akkor teszi fényérzékennyé a ganglionsejteket, ha a csapok és a pálcikák nem működnek megfelelően. Ennek az okát pontosan nem tudják a szakértők, de arról lehet szó, hogy a fényérzékeny sejtek elvesztése valamilyen módon megváltoztatja a ganglionsejteket is. Elképzelhető például, hogy több HCN csatornára tesznek szert. Egy biztos: akármik legyenek is a változások, lehetővé teszik, hogy a DENAQ ott és akkor fejtse ki hatását, ahol és amikor erre szükség van. A molekula más szempontokból is kiváló jelöltnek tűnik a gyógyászati alkalmazásra. Napokig megmarad a szemben, és a fehér fényre a legérzékenyebb. Az AAQ-hoz képest 1 százaléknyi fényintenzitás is elegendő aktiválásához, vagyis minden jel szerint kellően érzékeny ahhoz, hogy emberekben is használható legyen, és jelentős látásjavulást indukáljon a betegekben. Kramer elmondása szerint teljes erőbedobással készülnek az emberi tesztekre, a következő időszakban patkányokon, sertéseken és majmokon is kipróbálják majd az anyagot.
További előny, hogy módszer alkalmazásához nincs szükség műtétre, és nem kerül idegen anyag beültetésre. Az érintett sejtek továbbá már eleve a rendszer részét képezik, így nem kell azzal bajlódni, hogyan teremtsenek kapcsolatot a régi és az új részek között. A pácienseknek rendszeres injekciókra lesz szükségük, de egyes szembetegségek esetében már jelenleg is ilyen módon folyik a kezelés. Az is előnyt jelenthet, hogy a molekula pár nap alatt eltűnik, mivel sokak számára kevésbé tűnik kockázatosnak, ha egy kezelés visszafordítható, hiszen így könnyen orvosolható, ha valami probléma lép fel, ami egy beültetett chip esetében jóval bonyolultabb lenne. Az emberi betegeken történő alkalmazás persze még messze van, és számos kérdésre választ kell találni előtte. Nem egészen tudni például, hogy Kramer egerei pontosan milyen látásra tettek szert a kezelés eredményeként. Csak a fényeket látják, vagy képesek a formák felismerésére is? Az sem világos, hogy hosszabb távon vannak-e mellékhatásai a molekula adagolásának. A kezdetek mindenesetre biztatóak.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

14. spdrfx
2014.02.20. 16:54
"a fehér fényre a legérzékenyebb"

A feher osszetett szin. Az emberi szem a zold szinre a legerzekenyebb. A nap is zold.(ennek ellenere sargasnak latjuk, akit erdekel lehet keresni az okokat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. zoomon
2014.02.20. 17:18
Húú akkor légyszíves írd át a világ összes könyvét és internetes oldalát mert abban mindenki "tévesen" fehérnek írja a Nap színét.

(Komolyan honnan vesznek ekkora sütetlenségeket emberek, vagy másik galaxisból jöttek?)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. hympyke
2014.02.20. 17:33
[LINK]
Fehér.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. NKing
2014.02.20. 17:54
A Nap értelemszerűen fehér fényt bocsát ki, hiszen a spektruma közel a teljes hullámhossz skálát lefedi. A látható fényből legalábbis mindet. Ha nem így lenne, akkor itt a Földön minden egy-két-három színűnek látszana

Azért is ígéretes ez a szer, mert a fehér fény érzékelése azt jelenti, hogy a fehér fényt additívan alkotó fény-hullámhosszokat is érzékelik a sejtek. Gondolom...

Btw. én úgy tudtam, hogy az emberi szem a kék fényre a legérzékenyebb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. I.Jozsef83
2014.02.21. 12:35
Jujj de kár , hogy nem lehet értékelni a cikket , mert ez egy 10/10 !!

köszi az infót

NKing

Hóvakságot mi is okoz ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. spdrfx
2014.02.21. 16:23
zomon:


Eloszor is, definiald azt, hogy egy sugarzas mikor feher. Ha ez sikerult (amit ketlek) akkor mondhatod a napra hogy feher (de nem az).
En ellenben meg tudom indokolni hogy miert zold.

a nap altal kibocsajtott sugarzasnak abban a frekvenciatartomanyban van a maximuma, amit zoldnek nevezunk (510-540nm korul) A kibocsajtott sugarzas Planck gorbe szerint oszlik el, meg lehet nezni hogy egy ~5000 fokos test sugarzasi gorbejenek hol van a teteje, ez pediglen a mar elobb emlitett tartomanyba esik.
De miert latjuk sarganak? A valasz ott keresendo, hogy az ember szeme szelesebb tartomanyt lat sarganak, mint zoldnek, igy osszessegeben sargas szinunek latjuk.

/A sztoriban van megegy csavar, a Planck sugarzas ugyebar homersekleti sugarzas, viszont mire eleri a foldet mar nem ilyen eloszlasu lesz, tehat nem lesz neki homerseklete, ennek viszont mar tenyleg olvass utanna, erdekes./
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.02.21. 20:27
Egy normális cikket tudnál linkelni ha megkérlek, mert én hiába kerestem, nem találtam semmit.

"A sztoriban van megegy csavar, a Planck sugarzas ugyebar homersekleti sugarzas, viszont mire eleri a foldet mar nem ilyen eloszlasu lesz, tehat nem lesz neki homerseklete, ennek viszont mar tenyleg olvass utanna, erdekes."

Az elektormágneses sugárzás mire eléri a Földet, nem lesz hőmérséklete? Wtf?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. spdrfx
2014.02.22. 07:14
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9kleti_sug%C3%A1rz%C3%A1s

A foldre erkezve a nap fenyenek kozvetkenul nincs homerseklete (csak a Planck gorbe szerint eloszlo fotonsugarzast hivjuk homersekleti sugarzasnak) viszont amint egy szilard testbe beleutkozik, az elnyeli es termalizalja. Amit ez a test kibocsajt fotonokat, az mar Planck gorbe szerint oszlik el, ezt erzed homersekletnek.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.02.22. 11:23
A cikk amit linkeltél nem sok magyarázatot ad az általad említett "zöld Nap" teóriára, engem pedig az érdekelne.

S azért idéztem tőled, mert nem is értettem, hogy hol lett volna korábban az elektromágneses sugárzásnak hőmérséklete. Na meg azt se értem, hogy hogyan jön ez az eredeti témához, s hogy ez miért csavar a "zöld Nap" esetében.

(Jó ez az új komment rész az új fícsörökkel)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Asagrim gibdj
2014.02.22. 11:59
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. gibdj
2014.02.22. 13:04
Inkább hagyjuk szerintem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Asagrim gibdj
2014.02.22. 13:51
Szerintem is, mert attól hogy a zöld tartományban van a maximuma még vizuálisan érzékelve összességében fehér marad, nem zöld.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.02.22. 14:42
Így van. Azért kértem spdrfx-et, hogy lássunk valami értelmes cikket vagy valamit, mert amit írt elég sovány volt, no meg voltak benne hibák is.

Kellemes hétvégét mindenkinek!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. spdrfx
2014.02.23. 19:09
Kerestem a temarol szolo cikket, de sajnos magyarul eleg keves iras van a temarol. Ahoz tul lusta vagyok, hogy errol tobbet irjak, viszont azert fellelhetok a neten olyan irasok, amelyekbol meg lehet erteni az altalam felvazolt dolgokat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!