iPon Hírek

Újradefiniálni az életet?

Dátum | 2012. 12. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy nemrég megjelent kutatás nem kevesebbet állít, minthogy mindeddig rossz irányból közelítettük meg az élet kialakulásának kérdését. Ahelyett ugyanis, hogy az első élőnek nevezett entitás kémiai építőköveit próbáljuk újra létrehozni, arra kellene összpontosítanunk, hogyan dolgozzák fel és raktározzák a különféle élőlények az információkat.

Ahogy Paul Davies, az Arizonai Állami Egyetem elméleti fizikusa és asztrobiológusa, a tanulmány egyik szerzője elmondta, az élet 3,7 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának rejtélyét túlságosan is kémiai problémaként kezelik az ezzel kapcsolatos kutatások. Valamiért mindenkinek egy olyan kép él a fejében, hogy az élet létrejötte olyan, mint a tortasütés: csak egy halom hozzávaló és egy sor utasítás kell hozzá. „Ez a megközelítés viszont kifelejti a képletből az élet aspektusának leglényegesebb részét” – véli a szakértő. Az élő rendszerek egyik legjellemzőbb vonása ugyanis, hogy bennük az információ áramlása kétirányú: a legegyszerűbb alapelemektől a legösszetettebb részekig és ellenkező irányba is működik.

A tudósok évtizedek óta igyekeznek szimulálni azokat az ősi eseményeket és körülményeket, amelyek az élet kialakulásához vezettek bolygónkon. A híres Miller–Urey-kísérletek során az ötvenes években a Föld korai légkörének és óceánjainak összetételét igyekeztek modellezni, majd az ősleves molekuláit elektromos kisüléseknek (mesterséges villámcsapásoknak) tették ki. A szakértők meglepődve tapasztalták, hogy a kísérletben alig egy hét lefolyása alatt létrejöttek az élet alapvető építőelemei, az aminosavak.


A probléma ezzel csak annyi, hogy a kutatók azóta sem tettek jelentősebb előrehaladást annak megértésében, hogyan lesz az aminosavakból élő organizmus. A dolog egyik nehézsége, hogy nem igazán rendelkezünk jó meghatározással arra vonatkozóan, hogy mi is az élet, magyarázza Sara Walker, a kutatás egyik résztvevője.

A Földön az életet elsődlegesen a DNS jelenléte alapján azonosítjuk, de nem létezik semmiféle precízebb szabályrendszer a definiálásra. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az univerzum más pontjain egyáltalán nem biztos, hogy DNS-alapon alakult ki az élet, így valamiféle általánosabb, ugyanakkor precízebb meghatározásra lenne szükség.

Walker és munkatársai ennek érdekében elkezdtek kidolgozni egy matematikai modellt, amely az információ áramlása alapján kíván különbséget tenni élettelen és élő közt. Elmondásuk szerint ugyanis minden élőlény rendelkezik egy olyan tulajdonsággal, amellyel az élettelen objektumok nem bírnak: az információ két irányba áramlik bennük.


Például ha hozzáérünk a forró sütőhöz, a kezünkben található hőérzékeny receptorok érzékelik a túlzott meleget, és továbbítják az agyunkba a jelet, amely visszaüzen a kéz sejtjeinek, hogy távolodjanak el a veszélyforrástól. Ilyesfajta információáramlás jellemzi és irányítja a legegyszerűbb és a legbonyolultabb élő szervezetek működését is, a legkisebb baktériumoktól a legnagyobb cetekig. Ha ellenben egy süteményt helyezünk a forró lapra, azt ugyanúgy károsítani fogja a hő, de maga az objektum semmiféle kísérletet nem fog arra tenni, hogy reagáljon a helyzetre.

Az élőlények egy másik fontos vonása, hogy fizikailag különválasztódik bennük az információ tárolásának és leolvasásának helye. A DNS bázissorrendje tárolja az élethez szükséges információkat, de ezen kód konkrét utasításokká való lefordítása a riboszómákban zajlik. (Ezek alapján persze a számítógépek is rendelkeznek az élet alapvető vonásaival, ez azonban nem jelenti azt, hogy élnének, mondja Walker.)

Az új modell egyelőre kidolgozásának kezdeti stádiumában van, de körvonalazza azon vonásokat, amelyek alapján egy rendszert élőnek nevezhetünk. Ahogy Davies elmondta, amit eddig felvázoltak, az tulajdonképpen egy felhívás minden szakmabeli és érdeklődő felé, hogy itt az ideje, hogy újradefiniáljuk azt, ahogy az életről gondolkodunk, és a hardver helyett a szoftverre kezdjünk koncentrálni.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

27. freyr
2012.12.18. 21:14
Szerintem ha én egy még élő rózsát teszek a sütőre, az se fog semmiféle kísérletet tenni a reagálásra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. prohlep
2012.12.18. 21:19

Ez a kétirányú információ árlamlás egy meglepően vézna kisérlet az élet azonosítására.

Ennél sokkal jobbak és mélyebbek is vannak.

Például hogy ahol élet van, ott a dolgok gyakorta mennek az entrópia ellenébe.

Ennek spec esete hogy kiterjedt élő rendszer bizonyos mértékig stabilizálja a környezet klímáját.

Bulvár szinten: élet az, ahol nem az történik, ami az élettelen fizika szerint történne.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. CyberPunk6...
2012.12.18. 21:34
freyr - reagálni fog, mert megpróbál elfordulni, csak ezt nagyon lassan teszi. De a rózsa esetében a napfény az igazi jel, ugyanis befolyásolja a gyökérnövesztés irányát, a levelek és szárak növekedési irányát, és a levelek irányba állását.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. spdrfx
2012.12.18. 21:41
Az eddigi legjobb definicio amit hallottam az igy szol: bonyolult onszaporito evolutiv strukturak nyilt thermodinamikai randszerekben. Egyebkent erdekes az informacioaramlas aspektusabol torteno vizsgalat, de mint irja is meg finomitani kell. Es igen, az elet negativ entropiat "termel".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. djgeg
2012.12.18. 23:06
Állapotfüggő asszociatív paradoxon áldozata lettem (dejavu)? Vagy tényleg volt már hasonló definíció csak állta kísérleteknél
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Enno
2012.12.18. 23:23
Lehet hogy az élő rózsád nem fog alrébb mászni , növény révén viszont mérhető módon fog "kiabálni" miatta.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. asdsa
2012.12.18. 23:29
Hm..legalább a cikk nem ilyen magas szavakkal van leírva.
Bár nem mondom, szép kis latin kör nyílt itt alul.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Supra
2012.12.19. 07:47
" hardver helyett a szoftverre kezdjünk koncentrálni."

Ennyi.

Leírta a lényeget, ez az, amiről senki nem beszél.

Az a modell/szemlélet, amit tanítanak és elfogadnak, teljesen rossz - vagy legalábbis csak az igazság harmada. Mindenki elfelejti, hogy a DNS-ben rengeteg információ van tárolva: időnként szánalmas, hogy egy hibát (pl. rák, örökletes betegségek, stb) tüneti kezeléssel akarnak megoldani, ami ugye lehetetlen. Elő kellene venni a forráskódot (DNS) és megnézni mi okozza.

Tudom hogy ez összetett, és a DNS csak teljes egészében, minden részletével együtt érthető meg, de amíg nem tudjuk lefuttatni, mint egy programot (ahogy azt az élő szervezetek is teszik) gyakorlatilag SEMMIT nem értünk az egészből.

És ha ez sikerül, akkor még mindig nem mondom, hogy érteni fogjuk az életet, de talán már határozott sejtéseink lesznek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Supra
2012.12.19. 07:52
CyberPunk666 +1
A süteményes példa azért is rossz, mert a rózsának életidegen a helyzet. Lehetne foltozni a definiciót, de az ilyen kihívásokra adott reakció már az értelem/inteligancia témakörébe tartozik.

A rózsa és a többi növény reagál a tűzre: a gyökere túléli, és kihajt :-)

Csak azért, mert nem úgy reagál, mint mi, vagy ahogy mi jónak látjuk, még nem döglött...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. zoliben Supra
2012.12.19. 10:35
@Supra

Szerintem nem vagy tisztában azzal, hogy mi is a rák. A rákos sejteknél (amelyeknél a DNS valamilyen külső behatás miatt elváltozik) a sejt egyensúlyi állapota bomlik meg, megnő a tápanyagfelvétele, kóros osztódásnak indul, és abba halnak bele az emberek, hogy ezek a sejtek átveszik az egészséges sejtek helyét, és elveszik előlük a tápanyagot. Hiába nézik végig a DNS minden egyes aminosavpárját, hogyha manapság még nem létezik biztonságos technológia arra, hogy az adott DNS-szekvenciát a megfelelő helyen "felbontsa" és "lecserélje" a hibás sorrendben lévő aminosavpárokat. Mellesleg egy csomó betegségről tudják már, hogy mely gének okozzák, ezt nagyon egyszerűen meg lehet határozni (már amennyire egy DNS teljes leolvasása egyszerű): összehasonlítják egy egészséges és egy beteg ember megfelelő DNS részletét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. alienn
2012.12.19. 11:55
Aminosavakból úgy lesz élet, mint egy rakás ömlesztett alkatrészből működő hardveren szoftvert futtató laptop...
Alapból sehogy vagy valaki aki tudta mit csinál kicsit besegített.
Nincs az a valószínűség amivel meg lehet határozni az esélyét annak, hogy pont úgy rendeződik össze egy processzorba egymilliárd tranzisztor, hogy azok lábai éppen jól legyenek bekötve, pont odaforrasztódjanak ahová kell és akkor még nem beszéltünk arról hány ember kell a megtervezéséhez és mennyi idő a kifejlesztéséhez stb, stb, stb...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Imi3est
2012.12.19. 12:34
alienn: Nem biztos hogy a legegyszerűbb legelső önmagát duplikálni képes kis életcsíra egymilliárd tranzisztor bonyolultságó volt. (az más kérdés hogy egymilliárd tranzisztort is össze lehet kötni nagyon egyszerű struktúrában)
És volt rá elég sok ideje és elég tere is hogy kialakuljon. És ha egyszer a legeszerűbb forma kialakult utána már a mutációk (evolúció) megtette hatását, és egyre bonyolultabbá válhatott.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. freyr Cyber...
2012.12.19. 12:51
De az továbbra is csak kémiai reakció (pár nagyságrenddel a kísérletileg modellezhető szint felett), nem pedig ösztönös cselekedet. Bár az ösztön is csak kémiai reakciók egy sora, tehát az ember esetében is csupán azok mennek végbe, amikor sütőlapra reagál.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. alienn
2012.12.19. 13:43
Imi3est:
Rendben értelek, de ha a legelső életcsírát nézzük (most legyen az ami tartalmaz DNS-t) akkor az hogy jött létre? Miért úgy kapcsolódnak ahogy, miért dupla spirál van benne, hogyan tudja magát olyan gyorsan másolni?? Honnan tudja egyáltalán, hogy másolnia kell magát, egyáltalán honnan van az a tudat, hogy másolnia kell? Hogyan tudja kettébontani a spirált, lemásolni, hogyan fogja meg, stb, stb...
Jelenleg még csak megfigyelni sem tudjuk ezt a mechanizmust, előállítani pedig hasonlót sem tudunk, pedig már a marson járunk...
Akkor ez régen csak úgy véletlen létre jöhetett pár aminosavból meg villámból? Szerintem ez kizárt dolog.
Ez egy olyan tökéletes valami, nem hiszek abban, hogy magától létrejöhetett.
Múltkor láttam egy képet amin először sikerült lefényképezni a DNS kettős spirálját... Szóval még csak nem is látjuk amiről beszélünk (nemhogy lemásolhassuk mondjuk a működését), de azt elfogadjuk, hogy magától ez létre jöhetett???
Természetesen nem azt mondom, hogy amit nem látunk szabad szemmel nem is jöhet létre.
Egy szikladarab is bonyolult mert rengeteg elemi részecske kapcsolódik egymáshoz benne. Az viszont csak ott van egy helyben nem csinál semmit.
De egy élő valami ami tényleg él, mozog, működik, ellátja magát, esetleg tudata is van, azt csak meg kell tervezni, mert ennyi erővel ilyen sok idő alatt - igaz kis valószínűséggel, de - néhány szikladarabból is kialakulhatna valami élőszerű...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Supra
2012.12.19. 14:47
zoliben:

Igen, persze, én nem tudok semmit a rákról, te persze mindent tudsz, három mondatban megoldottad az orvostudomány legnagyobb problémáját.
Hol lehet szavazni, hogy te kapd a 2200-ig az összes nobel díjat?

Persze, ha mégsem a fenti esemény történt, akkor esetleg tudhatnád, hogy a rák nem egy konkrét betegség, hanem mechanizmusában, lefojásában és kiváltó okában is különböző betegségek gyüjtőfogalma, amelynek az egy kategóriába sorolása durva (és sokak szerint téves) egyszerűsítés.

Ráadásul, biztos az sincs úgy, hogy léteznek olyan organizmusok (pl vírus), amelyek képesek a DNS módosítására (így szaporodnak), és ezek pl. idővel felhasználhatóak erre a feladatra.

De akárhogy is, esetleg a témához is hozzá lehet szólni..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Supra
2012.12.19. 15:11
alienn:
Volt valami hasonló dologról szóló film (már nem emlékszem a címére), emi ezzel foglalkozott: az azt mondta, hogy valójában azért sincs fogalmunk erről a folyamatról, mert a legősibb, ami ma még fellelhető belőle, az is már relatíve egy nagyon késői változat.

A probléma az, hogy itt akkora számokról beszélünk, amit nem tudunk felfogni: millió köbkilóméter folyadékról, és millió évekről... Hihetetlennek tűnik, de egymilliárd működő tranzisztor is elég hihetetlen :-)

Nem mondom, hogy így volt, csak azt, hogy nem zárnám ki...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. alienn
2012.12.19. 15:30
Supra:
Na ez a lényeg.
Az egymilliárd tranzisztorból álló processzort megtervezték, azt elhiszem, hogy működik. De ha lerakod ezeket egymás mellé sosem fog működni. (én ezt ki merem zárni már csak azért is mert a fizikai méretei miatt sem férnek el úgy egymás mellé ahogy kellene, de ezzel már elkanyarodunk a témától.)
Én csak azt mondom nem magától jött létre az élet, mert annyira összetett, hogy még csak felfogni sem tudjuk.
Tudod mit? Mondj példát olyan dologra ami csak úgy véletlen létrejött és pont abban a formájában használjuk. (és ugye akkor az még csak egy tárgy lesz nem élőlény)
Ezzel arra szeretnék kilyukadni, hogy az elemek ilyen bonyolultságú összekapcsolódásához (összetettségéhez) roppant bonyolult tervezés szükséges.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. spdrfx
2012.12.19. 15:44
alienn: jelenleg en abban a teoriaban hiszek hogy a dns "ose", az rns jott letre eloszor, letezik egy olyan azt hiszem transzfer rns neven emlegetik ami onmagat kepes lemasolni, olyasmi alakba tekeredik mint egy lohere. Javitson ki valaki ha tevedek, lelkes amator vagyok a temaban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. alienn
2012.12.19. 15:57
spdrfx:
én sem értek a témához, csak a dns működéséről olvastam kicsit.
rettentő precíz, dolog ezért úgy gondolom véletlen nem jöhetett létre.
Most még ha akarnánk sem tudnánk megcsinálni (de ahogy írtam megfigyelni sem) - pedig sok mindent megcsináltak már az emberek -, akkor véletlen létre jöhet?
Van olyan működő dolog (hasonló bonyolultságú) ami véletlen jött létre?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. spdrfx
2012.12.19. 17:53
alienn: igen, velemenyem szerint. Atomi szinten vannak ep esszel fel nem foghato effektusok, elmeletileg az sem zarhato ki hogy egy pohar vizet leteszel es egyszercsak forrni kezd ugy hogy nem is melegited. Erre viszont a gyakorlatban szinte nincs semmi esely, nem is szokott megtortenni. Viszont ha varnank eleget, peldaul 10^1000 evet akkor ennyi ido alatt -nem azt mondom hogy megtortenne- realis esely lenne ra. (nyilvan elmeleti a dolog, tehat egy 20 C fokos szobaban lenne vegig a pohar, parolgastol eltekintenenk csakugy mint a protonok bomlasatol stb) Mindenre van esely, csak az idoskala legyen eleg hosszu amin vizsgalodunk.

Az, hogy nem sikerul "reprodukalni" az elet kialakulasat az szerintem csak azert van, mert egy milliard eves skalan veletlenul letrejovo molekulat szeretnenek "kesziteni", viszont -ha jol tudom a '80 as evekben kezdtek egy errol szolo nagyobb volumenu kiserletet, de ismet cafoljon meg valaki mert lehet hogy korabbra/kesobbre datalodik- par evtized alatt meg optimalis korulmenyek kozt is vajmi keves esely van.

Mellesleg az evolucioban ketelkedok tobbsegevel az a baj hogy nem tudnak abba belegondolni hogy mennyi is az az egymilliard ev. Szerintem Ok maximum 1000 eves skalan mozognak, amikor azt mondod hogy egymilliard evvel ezelott akkor I.Istvan elott egy kicsivel re gondolhatnak.. Probaltam mar egy-ket embernek elmagyarazni forumokon de felesleges, fel is adtam
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. spdrfx
2012.12.19. 17:58
alienn: ajanlom figyelmegbe John Gribbin: Schrödinger macskája c konyvet, abban van egy par "furcsasag" leirva. Nincs koze a dns hez viszont -ha nem is tul melyen- betekintest enged a kvantumvilag furcsasagaiba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. alienn
2012.12.19. 18:18
spdrfx:
szeretem a kvantumokat érdekel is a téma, de ez megint más. Az idő rövid történetét már olvastam, most eszem a Nagy tervet..
A pár furcsaságot is aláírom a borzasztó hosszú idő miatt, de azokat más ok miatt.
Az élet véletlenszerű kialakulását nem nagyon tudom megemészteni.
Különben is. Lehet nem is élünk, csak úgy vagyunk mint a mátrixban. Be tudod bizonyítani, hogy nincs igazam?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. spdrfx
2012.12.19. 19:10
Nem, viszont nemreg olvastam egy cikket azt hiszem az origon errol a temarol, eleg kodosen fogalmazott ill a reszletekbe nem ment bele, azt allitotta hogy belathato idon belul ki lehet merni azt hogy "A Matrixban" elunk e vagy sem. Szerintem botorsag. Ezt velemenyem szerint nem lehet cafolni sem bizonyitani, viszont mellette van par erv, minden kvantalt, azaz mindennek van valami egysege, ugy az idonek mint az energianak, ami ugye nem vehet fel akarmekkora erteket, kicsiny "csomagokban" "kozlekedik", es ugye a ternek is. Kicsit hasonlo az altalunk szamitastechnikaban hasznalt 1 es 0 ertekhez, csak teljesen mas
Tulajdonkeppen nem is egy erv mellette, viszont ha egy hozzaerto raugrana a temara sokmindent ki tudna ezzel dumalni.

Az elethez meg csak annyit hogy eloszor nem az rns alakult ki, hanem a szerves molekulak, amik reakcioba leptek egymassal, sok molekula egyutt sokfelekeppen kapcsolodhat sok ido alatt, egyre bonyolultabb molekulak jottek letre, mig vegul megszuletett egy olyan, amely energia es szervesanyag kombinaciobol kepes onmagat reprodukalni. Bizonyitek persze nincs ra, nem allitom hogy igaz, viszont ez is egy elkepzelheto forgatokonyv. Pillanatnyilag nincs jobb sajnos.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. alienn
2012.12.20. 08:58
Az időnek van egysége?
Azt mégis hogy kell érteni? Gondolom nem a másodpercre gondoltál. Szerintem annak nemhogy egysége nincs, lehet idő sincs. Csak az emberek találták ki, hogy könnyebb legyen az életük és lehessen pár képletet gyártaniuk.
Gondolj bele mire használod az időt? Arra, hogy tudd a múltban mi volt és mikor illetve ha tervezel akkor a jövőben mikor lesz amit szeretnél. Csak egyszerűsíti kicsit az életet.
Nekem az tetszene, ha egyszer elérnénk odáig, hogy a kvarkokba is bele tudunk nézni mik alkotják őket, galaxis halmazokat találnánk...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. spdrfx
2012.12.20. 12:57
Igen, van. Planck idonek nevezik, nagysagrendileg 10^-45 sec. (mellekesen a legrovidebb lezerimpulzus amit letrehoztak az 10^-22 sec. korul van, tehat meg van olyan 23 nagysagrend kolombseg, van hova fejlodni Tegyuk fel hogy van egy zart rendszered, amiben kolcsonhatasok vannak, a fotonok utkoznek az elektronokkal, protonokkal stb. Ha ket vizsgalt idopont kozt eltelt idot megfeleloen kicsire (10^-45 sec re) valasztod, akkor nem tudod megkulomboztetni azt hogy melyik a korabbi es melyik a kesobbi. Egyszeruen nem jon letre semmilyen kolcsonhatas, a fenyreszecskek(fotonok) // a foton ugye elektromagneses hullam, ez a kozvetitoreszecskeje az elektromagnessegnek// nem tudnak ennyi ido alatt semmit kozvetiteni mert nem erhetnek el egy masik reszecskehez. Tehat ezt hivjak Planck idonek. (Max Plankrol gondolom hallottal mar, a Plank allando rola kapta a nevet, jele h.)
A Planck hossz az 10^-35 m korul van, ennel kisebb meretekrol nincs ertelme beszelni. Ill van meg a Planck tomeg, az 10^-8 kg, ami a masik kettohoz kepest viszonylag nagy, kb egy bakterium tomege. Az a sejtes hogy ez a tomeg alatt letezhetnek a kvantumos effektusok es felette nem. Valamire nagyon rahibazott ez az uriember, rengeteg helyen elofordul a "h", eleg mely es alapvetpo tartalma van.
A kvarkokba nem tudunk benezni, sot szabad kvarkot sem tudunk csinalni, csak kotott allapotban leteznek. Az ugynevezett gluon nevu reszecskek (az eros kolcsonhatas kozvetitoreszecskeje) tartja oket ossze, ha egy protont megprobalsz kulon kvarkokra bontani akkor uj reszecskek (egy kvark es egy antikvark) fog keletkezni, de a koztuk levo kolcsonhatas ugyanugy megmarad. Vagy kicsit pongyolan fogalmazva forditva mukodik mint a gravitacio, minel messzebb van egy kvark a masik kettotol (proton vagy neutron eseten) annal nagyobb ero hat ra hogy visszakeruljn a "helyere"

Ezt a "bele tudunk nézni mik alkotják őket, galaxis halmazokat találnánk" felallast kitalaltak mar, scifi konyv is szuletett belole, csak ott az elektronok voltak a bolygok az atommag a nap stb. A fizika jelenleg azt mondja hogy a kvarkok elemiek, nincsenek reszeik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. alienn
2012.12.20. 13:34
Persze értem én ezt, de az, hogy valaminek valamilyen körülmények között már nincs értelme (jelen esetben 10^-45 sec alá menni) nem jelenti azt, hogy nem is lehet. Nem beszélve arról, hogy az idő nem bináris adat, tehát szerintem nincs olyan, hogy legrövidebb idő még akkor sem ha értem amiről beszélsz. Winchester vagy cd bitjei esetében félről vagy másfélről tényleg nincs értelme beszélni, mert az nincs értelmezve.
Azt elfogadom, hogy nem tudod megkülönböztetni melyik történt később / hamarabb. Azt is elfogadom, hogy nincs értelme mondjuk részecskék vizsgálatakor ez alá menni.
De mi lesz akkor, ha mondjuk az azonnali távolba hatást próbálják mérni? Ott lehet ez alá mennek több nagyságrenddel is majd, mert muszáj lesz. Lehet, hogy ott történik valami még rövidebb idő alatt is.
Másodperc kijelzős digitális óráról nem lehet tized, század stb másodperceket leolvasni, rendben. De ettől még ha akarod tetszés szerinti rövidebb szakaszokra bonthatod az időt. Szerintem akármennyire is, max nem lesz sok értelme.
Az pedig teljesen más kérdés, hogy milyen hosszúságú időben a legrövidebb lézerimpulzus. Jelenleg ezt tudják, de nyugodj meg mindig próbálnak majd lejjebb menni, mert állandó teljesítmény mellett csak így lehet növelni a nyaláb energiáját.

A kvarkokba belenézve galaxishalmazt találó embereket már csak elvetemült agymenésemben írtam, nem hallottam még ilyenről.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. spdrfx
2012.12.20. 17:26
Fizikailag nincs ertelme kisebb idorol beszelni. Mondok egy peldat a fizikai es a matematikai fogalmakrol. Matematikaban a pont az egy 0 kiterjedesu valami, tehat egy barmekkora felulet vegtelen pontot tartalmaz. Tegyuk fel hogy dartsozunk, mennyi az eselye hogy egy elore meghatarozott pontot eltalalunk? Nulla, vegtelen sokbol egy bizonyosat eltalalni lehetetlen. De megis az hogy valamelyiket eltalaljuk annak 100% a valoszinusege (felteve ha nem ittunk meg eleget. Az elobb "matematikai" dartsot jatszottunk, a "fizikai" dartsban a darts tunek van valamekkora kiterjedese stb.. Lehet beszelni kisebb idoegysegrol is, de fizikailag nem lesz mogottes tartalma, nem lesz ertelme mint az elozo pelda mutatja valahol ellentmondas lesz. Pontosan az, hogy a rendszer ket allapotat nem tudod megkulomboztetni egymastol, ha nem tudod eldonteni melyik volt hmarabb es melyik kesobb akkor ugyanazt a pillanatot latod ketszer, azaz nem telt el ido.
Masik fizikai pelda hogy az abszolut 0 foknal nem lehet hidegebb. Beszelni lehet -5000C fokrol, matematikailag szamolni is lehet vele viszont nincs fizikai ertelme.
Be lehet menni a 10^-45 ala, de a mai fizikaval biztosan nem, mert hujesegeket fog mondani.

A tavolbahatas temajaban nem vagyok kompetens, ha jol tudom ez a hatas azonnali.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!