iPon Hírek

Útnak indult az első magánpénzből fejlesztett napvitorla

Dátum | 2015. 05. 21.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Tegnap délután útjára indult az első olyan magánfinanszírozású kísérleti űreszköz, amely napvitorlát használ önmaga meghajtására. A Planetary Society piciny műholdja, amely 10 x 10 x 30 centiméteres, tehát mindössze háromszor akkor, mint a Masat−1 volt, a United Launch Alliance Atlas V nevű rakétájának segítségével jutott el Föld körüli pályára. A LightSail nevű kisműhold különlegessége, hogy egyáltalán nem szállít üzemanyagot, hanem ehelyett kizárólag a Nap sugárnyomására támaszkodik. Minden elektromágneses sugárzás nyomást fejt ki az útjába kerülő tárgyakra, ahogy a sugárzást alkotó részecskék beleütköznek az anyagba. Bár ez a hatás rendkívül apró, az űrben, ahol a más erők nem dolgoznak ennek ellenében, elegendő lehet egy kisebb űreszköz felgyorsítására, vagy egy akár egy nagyobb méretű műszer stabilizálására is, ahogy a Kepler űrtávcső esetében jelenleg is történik. Az IKAROS az űrben, nem sokkal a napvitorla kibontása után A fotonnyomás meghajtásra való kiaknázásához olyan űrjárműre van szükség, amely nagyon pici tömeggel, de nagy felülettel rendelkezik. Ezt hivatott megvalósítani a napvitorla, amely a LightSail esetében egy 32 négyzetméteres, mindössze 4,5 mikrométer vastag, tükröződő poliészter filmből áll. Bár még a nagy kiterjedésű napvitorlák esetén is időbe telik, mire megfelelő utazási sebességet ér el az űreszköz, a fotonnyomás sosem „fogy ki” a Naprendszeren belül, és ha nem áll semmi a szonda útjába, az idővel óriási távolságokat tehet meg. A napvitorla-koncepció régóta létezik, de eddig nagyon kevés ilyen rendszer jutott el az űrbe. A legsikeresebb projektnek a japán IKAROS nevű szonda nevezhető, amelyet 2010 májusában bocsátottak fel. Ez az űreszköz volt az első, amely elsődleges meghajtásként napvitorlát használt. A szonda 2 év alatt eljutott a Vénuszig, és jelenleg 10 hónapos periódusidejű pályán kering a Nap körül. Bár túl sok mindent ezen kívül nem tudott felmutatni, és a vele való kapcsolattartás is problémákba ütközik a szűkös energiakészletek miatt, az IKAROS kétségen felül igazolta az elgondolás életképességét. Ezen kívül főként kísérleti járműveket lőttek fel ezzel a technológiával felszerelve, és ezek közé tartozik a LightSail is, amelyen elsődlegesen a vitorla kinyitási rendszerét kívánják tesztelni. A LightSail pályája túlságosan alacsony ahhoz, hogy a vitorla irányított haladásra legyen képes, mivel nem tudja legyőzni a földi légkör felső, ritka rétegeinek ellenállását. De ha minden rendben alakul, 2016-ban útjára indulhat a következő hasonló jármű, amely már tényleg vitorlázni fog. A LightSail−1-et a tervek szerint 800 kilométeres magasságban engedik szabadjára, és azt fogják vizsgálni, hogy a vitorla kinyitása után milyen mértékben változik a szonda keringési sebessége. Ez utóbbi projekt megvalósításához a Planetary Society a Kickstarteren igyekszik összeszedni a pénzt. Ami a most fellőtt űreszközt illeti, a következő négy hét során a szakértők vitorla nélkül tesztelik a rendszert, majd várhatóan június 17-én nyitják ki a napvitorlát. Ezt követően csak néhány nap áll rendelkezésükre az űreszköz vizsgálatára, mielőtt a kisműhold visszazuhanna a légkörbe.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. Kocsisnak
2015.05.21. 18:54
Az IKAROS egy kicsit magas nekem. Ha elsődleges hajtásként napvitorlát használt, akkor hogyan került a Vénuszhoz? 2010-ben a Vénusz még közelebb volt a Naphoz mint a Föld. Azóta ez megváltozott?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. BakosJ
2015.05.21. 20:24
Mint ahogy a vitorlások sem csak hátszéllel tudnak haladni, hanem oldal szelet is hasznosítanak. Plussz a szonda nem egyenesen a nap felé repül, hanem egy körpályán, ami metszi a vénusz pályáját. Na így.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Kocsisnak Bakos...
2015.05.22. 15:20
Gondoltam, hogy valami hasonló válasz fog jönni. :-)

A probléma (és a nagy különbség) csak az, hogy a hajó teste és kormánylapátja a vízben van, miközben a vitorláit a szél fújja. Az IKAROS teste és kormánylapátja a kozmikus térbe 'kapaszkodik' miközben a napszél fújja?
Szerintem túl sok pihe vagy por sincs, ami nem arra menne amerre a szél fújja!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!