iPon Hírek

Valóban a Marsról származnak a „marsi” meteoritok

Dátum | 2013. 10. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Curiosity sikeresen igazolta, hogy az úgynevezett marsi meteoritok valóban a vörös bolygóról érkeztek a Földre. A marsjáró minden korábbinál alaposabb méréseket végzett a marsi légkör összetételével kapcsolatban, és többek közt megállapította az atmoszférában jelenlevő kétféle argonizotóp pontos arányát is. Az argon−36 és az argon−38 egymáshoz képesti mennyisége pontosan megegyezik azzal, amennyit az SNC meteoritoknak nevezett típus tagjaiban mértek. A marsi meteoritok újabb kori története 1815. október 3-án kezdődött, amikor a franciaországi Chassigny közelében becsapódott egy 4 kilogrammos kődarab. 1865-ben az indiai Sherghatinál ért földet néhány, ez utóbbihoz nagyon hasonló meteorit, illetve később Egyiptomban, Nakhla al-Barariqnál is ráakadtak egy 40 kilogrammos darabra, amely szintén hasonló összetételűnek tűnt. A kődarabokról 1979 óta tudjuk biztosan, hogy azonos eredetűek. A típust az előbb felsorolt három becsapódási hely kezdőbetűje alapján keresztelték el SNC csoportnak. Az ebbe tartozó meteoritok közös jellemzője sajátos összetételük, illetve hogy a Földet elérő kőzetekhez képest viszonylag friss keletkezésűek, mindössze 0,18−1,3 milliárd évesek. Az évek során további hasonló összetételű meteoritra is ráakadtak a szakértők, akik először 1979-ben vetették fel, hogy a kődarabok talán a Marsról származhatnak, és onnan korábbi becsapódások nyomán kerülhettek az űrbe. Az egyik Antarktiszon fellelt SNC meteorit belsejében gázzárványokat találtak, és az ezekben raktározott gáz összetétele meglepő mértékű egyezést mutatott azzal, amit a hetvenes évek közepén a Viking űrszondák a marsi légkörben mértek.

A marsi meteoritok származását az évek során egyre több eredmény erősítette meg, így a kutatók többsége több mint harminc éve tényként kezeli ezt, minden kétséget kizáróan igazolni azonban csak most, a Curiosity analízisének köszönhetően sikerült a kődarabok eredetét. Az argonizotópok arányát 4,2-nek mérte a marsjáró műszere, ami a meteoritok eredetének bizonyításán túl azt is megerősíti, hogy a bolygó korábban valóban rendelkezett légkörrel, ennek jelentős részét azonban az idők folyamán elveszítette. A Nap és a Jupiter légkörének argonaránya 5,5, mivel ezek gravitációja olyan jelentős, atmoszférájuk egyáltalán nem szivárog, szemben a Marséval, amelyből a könnyebb elemek, például az argon könnyebbik változata, fokozatosan elszökik. A nemesgáz pedig kiváló indikátora a légköri szivárgásnak, hiszen teljes mértékben semlegesnek tekinthető, vagyis sem a marsi talaj összetevőivel, sem a bolygó mélyebb rétegeinek anyagával nem lép interakcióba, így nem kötődik meg. Vagyis a hiányzó argon−36 csak az űr felé távozhatott a vörös bolygó légköréből. A Mars egykori légkörével, és annak sorsával kapcsolatos kérdésekre a NASA következő, MAVEN nevű űrszondája igyekszik megtalálni a válaszokat. A szonda indulását november 18-ra tűzték ki, az elmúlt hetekben azonban komolyan megkérdőjeleződött a misszió sorsa. Az Egyesült Államok kormányának leállásával ezen küldetés előkészületeit is felfüggesztették, ami azért tűnt jelentős problémának, mert amennyiben a szonda december 7-ig nem indul útjára, a bolygók kedvezőtlen pozíciója miatt legközelebb 2016-ban lehetett volna megkísérelni a startot. Mivel a tervek szerint 2014 szeptemberében Mars körüli pályára álló szondának a jelenleg folyó marsi küldetések kommunikációjának biztosításában is fontos szerep jut, a NASA végül esszenciálisnak ítélte a küldetés előkészületeinek folytatását, így az október 17-én véget ért leállás alatt is folytatódhatott a munka. Egyelőre úgy tűnik, hogy az eredeti menetrend szerint startolhat a MAVEN, amely a Mars felsőlégkörének és ionoszférájának dinamikus folyamatait, és a marsi klíma változásait fogja kutatni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Vargha
2013.10.24. 13:10
Még egy mini kráter is van rajta.(kép)
Tuti marsi, bár a színe gyanús, én azt mondom merkúri
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!