iPon Hírek

Vas- és nikkelatomok lövellnek ki a fekete lyukakból

Dátum | 2013. 11. 15.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy nemzetközi csillagászcsoport végre sikerült legalább részben választ adnia arra a régóta fennálló kérdésre, hogy miből is állnak a fekete lyukak rejtélyes poláris jetjei. Az elmúlt évtizedek alatt ugyanis többször is sikerült megfigyelni, ahogy az aktív fekete lyukak akkréciós korongjából a korong síkjára merőleges irányban, közel fénysebességre gyorsult részecskék lövődnek ki. Arról azonban mostanáig nem nagyon tudtak semmit a szakértők, hogy pontosan mi is távozik, illetve hogy milyen módon működik a jelenség. A csillagászok egy pár naptömeggel rendelkező fekete lyukat tanulmányoztak a rejtély megfejtése érdekében. Az égitest ugyan aktívnak mutatkozott, jeteket azonban sem a rádióhullámok tartományában, sem a röntgentartományban nem észleltek a szakértők. Egy pár hét elteltével azonban hirtelen felbukkantak az anyagkilövellések, a röntgenspektrumban pedig „hétköznapi” atomok jelenlétére utaló vonalak jelentek meg. Ahogy James Miller Jones, a rádiótávcsöves vizsgálatok vezetője elmondta, a spektrumvonalak nem ott jelentek meg, ahol lenniük kellett volna, hanem mindkét irányba jelentősen eltolódtak. Ennek hátterében a Doppler-effektus áll: a fekete lyuk két anyagsugarat bocsátott ki, az egyiket a Föld irányába, a másikat pedig az ellenkező irányba, így a nagy sebességgel felénk tartó részecskék spektruma a rövidebb hullámhosszak irányába, a távolodóké pedig a hosszabbak felé tolódott el.

Ez az első alkalom, hogy atomi részecskék jelenlétét sikerült kimutatni a jetekben: egészen eddig csak elektronok távozására volt bizonyíték, ezúttal azonban nikkelt és vasat is találtak a szakértők. A felfedezés egyben azt is jelenti, hogy az anyagkilövellésekkel jelentősen több energia hagyja el a fekte lyukat, mint eddig feltételezték a kutatók, akik sokáig úgy gondolták, hogy csak könnyű szubatomi részecskék (elektronok, pozitronok) távoznak. Ennek fényében viszont rejtély, hogy mi láthatja el energiával ezeket az atomokat. Lehetséges, hogy a fekete lyuk forgásából táplálkoznak, de az is elképzelhető, hogy az eseményhorizonton kívülről, egyenesen akkréciós korongból indulnak útjukra. Miller-Jones véleménye szerint ez utóbbi elképzelés a valószínűbb, de igazolásához további megfigyelési adatokra lesz szükség. A röntgenadatok alapján minden korábbinál precízebben sikerült megállapítani a jetek sebességét is: a kilövellések anyaga a fénysebesség 66 százalékával mozog, vagyis 198 ezer kilométert tesz meg másodpercenként.
A Centaurus A galaxis és szupemasszív fekete lyukának jetjei
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

18. tibaimp
2013.11.15. 11:28
"vagyis 198 ezer kilométert tesz meg másodpercenként." -- akkor hogy lehet, hogy a fény, vagyis a fotonok vákuumban, közel a 300.000 km/sec-hez, nem tudja elhagyni a fekete lyukat. Itt valami nem stimmel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Zephyrus
2013.11.15. 11:38
majd astrojan megmondja tutit
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. xcomman
2013.11.15. 11:53
Most nem mennek bele, de amit mar egyszer leirtak azt en is leirhatom

"..de az is elképzelhető, hogy az eseményhorizonton kívülről, egyenesen akkréciós korongból indulnak útjukra."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. newclass
2013.11.15. 11:53
Én kíváncsian várom az ő véleményét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. MJA
2013.11.15. 12:28
végülis miért ne!? ...egy cirkuszi bohóc is lehet szórakoztató.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. ncc1701
2013.11.15. 12:29
tibaimp: "de az is elképzelhető, hogy az eseményhorizonton kívülről, egyenesen akkréciós korongból indulnak útjukra"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. MrJerk
2013.11.15. 13:57
Vagyis ha meglenne a magyarázat a hogyan-ra, akkor jó eséllyel már mi is tudnánk a kis szondáinkat/űrhajóinkat a fény sebességének 66%-ra gyorsítani. Gyorsan ott lennénk a Marson...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Simba
2013.11.15. 17:01
Igen az akkréciós korongból alakul ki a fekete lyuk körül, ezt nevezzük poláris vagy relativisztikus jet-nek. Jellemzően aktív galaxisokban találhatóak meg mint amilyen az M87 is. Vagy a kvazárok esetén is megfigyelhető.

A fekete lyukba zuhanó anyag nagy sebességgel áramlik az eseményhorizont felé spirális alakban, és a jellemzően szubatomi részecskék egy része plazma állapotban a pólusoknál kilövell a fénysebesség egy jelentős hányadával, de nem csak részecskék, ha nem gamma, és egyéb sugárzás is. És elnyúlhat több ezer fényévnyi távolságokra is. Persze a folyamat fizikája ennél jóval bonyolultabb, mint amit én most leírtam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Simba MrJer...
2013.11.15. 17:11
A magyarázat egyszerű fizika. Perdület. Úgy lövell ki, mint egy parittyába rakott kő. És mivel a nagy sebességgel mozgó anyagkorong nem teszi lehetővé, hogy más irányban, és más ponton lövelljen ki az anyag. Vegyünk példának egy poharat vízzel töltve, amit leejtünk a talajra. A pohár fala az akkréciós korongot szemlélteti, csak egy irányban tud kiloccsanni a pohár fedetlen nyílásán át. Most gondolj csak bele, mekkora sebességgel való forgás, és egyéb erőhatás kell ahhoz, hogy az anyag plazma állapotba kerüljön. Nem kell meglepődni ezen az értéken.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. mikej95
2013.11.15. 17:30
Elkezdhetnének a CERN-ben fekete lyukakat gyártani a NASA számára, útközben pedig majd kitalálják, hogy hogyan állnak meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.11.15. 17:36
Ha lehetséges is lenne, elméletben az, akkor sem lenne belőle nagy gubanc.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. benczeb90
2013.11.15. 18:50
Én már ebben a local cluster-ben betiltanám a fekete lyukgyártást, nemhogy itt a CERN-ben
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.11.15. 22:35
tibaimp: Úgy lehetséges, hogy a "fény nem tudja elhagyni a fekete lyukat" állítás nem igaz, illetve pontatlan tekintve, hogy a fényre a gravitáció nincs is hatással. Azért kerülhetnek csapdába a fotonok egy fekete lyukban, mert maga a tér egy része hajlik bele a fekete lyukba, amiben a fotonok haladnak. Aztán hogy az esemény horizonton túl mi van, arra nincs válasz, ott lehet a fizika sem épp a megszokott módon működik. Az már a fekete lyukak elméleti feltételezésekor is sejthető volt, hogy fénysugarak fogják elhagyni azt, ahogy a nagy sebességre felgyorsuló és hatalmas hőmérsékletűre felizzó anyagi részecskék egyre nagyobb energiát adnak le az eseményhorizont felé haladva. Azon túlról azonban lehetséges, hogy nem tudnak visszajönni a fotonok, elvégre senki sem figyelte meg, hogy bármi visszajött volna, de ennek nem a gravitációhoz vagy a fénysebességhez van már köze valószínűleg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Simba freyr
2013.11.16. 02:43
Ja valójában a kiáramló anyag nem lépi át az esemény horizontot. Tehát az eredeti kérdés is hibás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. I.Jozsef83
2013.11.17. 09:43
... de az is elképzelhető, hogy
feltételezés és megint és megint ... fantáziálás megyen ezerrel sok tudós ujra gyülekezik , de ha ennyirán okoska mindig pár csillagász/űrkutató stb , akkor miért itt koptatják magukat tessék menni megfelelő helyekre dolgozni ! És ott kamatoztatni minden tudást .
ennyi !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. hympyke
2013.11.17. 13:38
I.Jozsef83

Hát, ez a tipikus postfarmer esete.. hozzászólni nem tudok, akkor beírom a biztonság kedvéért hogy "Hát fogalmam sincs...de a többieknek se.."

Nem kell érteni valamihez csak hogy hozzászólj. Erre remek példa a foci. Peace.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.11.17. 15:52
Hát ha szerinted te jobban tudnál ezeken elmélkedni, akkor miért nem mentél asztrofizikusnak? Szerintem butaság azt kritizálni, amit nem értünk!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.11.18. 18:01
I.Jozsef83: Ha hiszed, ha nem, a matematikusok és az elméleti fizikusok is először elképzelnek csak dolgokat, feltételezik mi hogy működhet, majd a kísérletek és az alkalmazott tudományok ezeket később igazolják vagy cáfolják. Előbb elmélet kell, különben nincs merre kutatni, elmélethez meg képzelőerő is kell. Ez azonban egyrészt nem von le semmit a matematikusok és az elméleti fizikusok szakértelméből, másrészt nem ad hozzá semmit az ezekhez a témához hozzászólók szakértelméhez, viszont ez az ő, a mi hozzászólásainkat sem teszi kevésbé relevánssá. Egész egyszerűen elméleteket nem szabad nem elméletként kezelni, amíg nincs igazolva a gyakorlatban.
Emellett a véletlen felfedezések aránya elég kicsi. A legtöbb általunk ismert dolgot annak felfedezése előtt már megjósolták többek között "de az is elképzelhető, hogy" módon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!