iPon Hírek

Véletlen hibák állhatnak egy sor tumorbetegség mögött

Dátum | 2017. 03. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A rák kialakulásához vezető mutációk közel kétharmada a DNS replikációja során bekövetkező spontán hiba, állítják egy új tanulmány szerzői. Ha igazuk van, akkor a környezeti hatások és az öröklődés sokkal kisebb szerepet játszik a daganatos betegségek jelentkezésében, mint eddig gondoltuk. Mindez persze azt is jelentené, hogy számos tumorbetegség esetében nem jelent megoldást a megelőzés, vagyis ezek kialakulási esélyét nem lehet életmódbeli változtatásokkal csökkenteni. A kutatók korábban hajlamosak voltak arra, hogy a környezeti faktorok jelentőségét hangsúlyozzák a genetikai mutációk bekövetkezése kapcsán, mondja Bert Vogelstein, a baltimore-i Sidney Kimmel Rákközpont genetikusa. Ha pedig külső ellenségként tekintünk a mutációkra, amelyek bejutását, bekövetkezését a határ védelmével lehet megakadályozni, az egészen másfajta stratégiát igényel, mint hogyha kiderül, hogy az ellenség mindig is belülről származott, és csapatainak java, jelen esetben kétharmada, belül van a határokon, folytatja a szakértő. A megelőzés mellett, amelynek több tumorfajta esetében továbbra is nagy jelentősége van, az új stratégiában nagyobb szerep jutna a rendszeres szűrésnek, korai diagnózisnak és a kezelések mielőbbi megkezdésének, mondja Vogelstein.
Minden alkalommal, amikor egy sejt osztódik, hibák jelentkezhetnek a másolódó DNS-ben. Vogelstein és Cristian Tomasetti, a Johns Hopkins Egyetem matematikusa 2015-ben nagy port kavartak a szakmai körökben, amikor új elemzésükben megállapították, hogy a szervekben jelentkező daganatok gyakorisága és az azokban bekövetkező őssejt-osztódások között korreláció van. Ami arra utalt, hogy azért kevesebb az agydaganat, mint a vastagbélrák, mert az utóbbi szervben sokkal többször kerül sor sejtosztódásra. A szakma annak idején attól tartott, hogy a tanulmány következtetései nem tesznek majd jót a prevenciós törekvéseknek. És persze azzal kapcsolatban is újra fellángolt a vita, hogy a tumorképződésben mekkora szerep jut a környezeti tényezőknek. Vogelstein ugyanakkor akkor és most is hangsúlyozza, hogy munkájukkal egyáltalán nem akarták kétségbe vonni azon erőfeszítéseket, amelyek esetében igazolt a megelőzés hatásossága, mint például a dohányzás vagy a napozás kerülése esetében. A felmérések szerint a rákbetegségek 42 százaléka megelőzhető, és ennek az új eredmények sem mondanak ellent. (Vogelstein és Tomasetti új tanulmánya ugyanis a tumorképző mutációkat bekövetkezési körülményeit vizsgálja, és általában több mutációra van szükség ahhoz, hogy a rák valóban kialakuljon.) A most megjelent tanulmány két jogos kritikára ad választ a 2015-ös munkával kapcsolatban. A szakértők egyrészt az Egyesült Államokon kívülre is kiterjesztették vizsgálódásukat, 69 ország tumoradatbázisait vonva be a kutatásba. Másrészt bevontak a vizsgálatba két gyakori tumorbetegséget, a mell- és a prosztatarákot, amelyek a korábbi elemzésből kimaradtak.
A szakértők a környezet, az öröklődés és a véletlenszerűen jelentkező DNS-replikációs hibák jelentőségét vizsgálták a rákokozó mutációk kialakulásában. Úgy találták, hogy az említett tényezők fontossága ráktípusonként eltér. Egyes tüdődaganatoknál például környezeti okokhoz köthető a rákhoz vezető mutációk 65 százalékának kialakulása, miközben a spontán DNS-replikációs hibák csak a mutációk 35 százalékáért felelnek. A prosztata, az agy és a csontok daganatos megbetegedései esetében azonban a mutációk több mint 95 százaléka külső okokhoz nem köthető másolódási hibáknak tudható be. A szakértők 32 daganatos betegség vizsgálata után jutottak arra a következtetésre, hogy a rákhoz vezető mutációk 66 százaléka véletlen replikációs hiba eredménye, 29 százalékuk tudható be a környezeti hatásoknak, és csak 5 százalékuk öröklött mutációknak. Vogelstein azt reméli, hogy az eredmények a rákkal kapcsolatos közegészségügyi stratégiák átdolgozása mellett enyhítenek majd a tumorbetegségek kapcsán jelentkező bűntudaton is. Különösen rákos gyerekek szüleinél jellemző, hogy önmagukat vádolják gyermekük állapota miatt, mert abban a hitben élnek, hogy ha valamit másként csináltak volna, akkor a betegség megelőzhető lett volna. Az ember körülnéz a világhálón, és azt látja, hogy ilyen vagy olyan életmóddal megelőzhető lehet a rák, mondja Vogelstein. Pedig a jelek szerint egy sor olyan tumorbetegség van, amely minden erőfeszítés ellenére is kialakul. Arra pedig semmi szükség, hogy az ilyen tragikus helyzeteket még az alaptalan önvád is nehezítse, hangsúlyozza a kutató.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

24. crowly
2017.03.25. 06:20
Abban azért nem lennék biztos, hogy reális módon képesek megállapítani, hogy volt-e vagy nem környezeti hatás. Mindenki a környezetében él, tehát azt kiszűrni nem nagyon lehet. Valamilyen módon hat ránk. Ha nagyon kis mértékben akkor azt esetleg mérni nem tudják, illetve észre sem veszik, de egy sejtosztódásba éppen belezavarhat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Nissifer
2017.03.25. 08:31
Légből kapott a következtetés. Majd ha ellenőrzött körülmények közötti kísérletek alapján hasonló következtetésre jutnak, akkor lesz érdemes elgondolkodni a dolgon. Addig az egész csak egy bulvár cikk (a feltételes fogalmazások árulkodóak). Egyébként nem az a probléma, hogy mitől lesz rákos az egyed, hanem az, hogy megmentik, utána szaporodik és a selejtes génjei elterjednek. Emiatt az elmúlt 70 évben óriási mértékben korcsosult az emberi genom. Sajnos ez a tendencia egyre fokozódik. Szomorú, hogy 10.000 évek természetes szelekciójának eredménye pár évtized alatt megy a szemétbe.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Chriss75
2017.03.25. 10:45
Ha ez igaz, akkor miképp lehet, hogy a természeti népek körében gyakorlatilag ismeretlen a rákbetegség.
A különféle rákos megbetegedések statisztikái egyre rosszabbak, és a környezeti és/vagy életmódbeli tényezők egyre nagyobb arányban mondhatóak mindezért tettesnek. Ilyenek például:
A növényvédőszerek és más vegyszerek
A gyógyszerkészítmények
A többszörös gyártási folyamaton átesett, illetve mesterségesen előállított élelmiszerek (valamint a csomagolóanyagokban lévő vegyszerek)
A vezeték nélküli technológiák, az elektroszmog és az orvosi diagnosztikai műszerek okozta sugárzás
A kóros elhízás, a stressz és az nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás
A túl kevés napozás illetve a napozószerek használata!
Ekkora baromságot, h kerüljük a napozást! És mindenki ezt hirdeti már...
A D-vitamin, mely napozás következtében termelődik a bőrben, a bőrrák kialakulásának megelőzésében is kulcsszerepet játszik. Lényeges tudnivaló, hogy a napozás okozta rák kockázata csakis túlzott napozás következtében áll fenn, hiszen azzal károsodik a bőr.
Valójában számtalan embernél világszerte éppen azért magasabb a rák kockázata - beleértve a bőrrák kockázatát is - mert a kellő napozás hiányában alacsony vagy nem megfelelő szintű a szervezetükben a D-vitamin mennyisége…
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Renhoek Chris...
2017.03.25. 17:22
Ez a természeti népes dolog kb Antalvali színvonal.

A tumorbetegségek a genetikai anyagunk velejárói. Folyamatosan képződnek mindenkiben tumorsejtek, csak az immunrendszer elpusztítja őket. Tökéletes védelem nincs, sem a DNS javító mechanizmusokban, sem az immunrendszer szintjén.
Leletek bizonyítják, hogy régen is voltak tumoros betehségek, csak ha 30 év az átlagéletkor, nem beszélhetünk halmozódó mutációkról.
Manapság a fejlett diagnosztika és patológia miatt ilyenek főleg a statisztikák. Egy "természeti népnél" szerinted hány halottat boncolnak fel a patológusok, és hisztológusok vizsgálják meg a szöveteiket? Ott szimplán meghalnak az emberek, gyakran nem élve meg az idős kort.
Sajnos ez az egész kockajáték... Valakinek sikerül kijátszani a molekuláris játékot, valakinek nem.
Bizonyos népek rendelkezhetnek olyan genommal, életmóddal, étrenddel, ami kicsit megcinkeli a kockát. Erősebb tumorszupresszor gének, jobb szabadgyök eltávítás, redundancia a javítómechanizmusokban, és birkapásztorként sziesztázva, halat, olívabogyót faltozva, és bort szürcsölgetve nyilván alacsonyabb a kortizolszinted mint egy városinak.

A többi állítás pedig nem állja meg a helyét kijelentésképpen. Ezek nem bizonyított ok okozati viszonyok egy ilyen összetett rendszerben... a teljes lakosságra például egyáltalán nem vonható le a napozásos dolog. Sőt az összes tényező annyira komplex, hogy csak az Antalvali magazin és a hozzá hasonló áltudományos nyerészkedő újságok állítanak ilyet, hogy bármi is megelőzné, vagy csökkentené a faktorokat.

Az igazság az, hogy nem tudjuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. balinka Nissi...
2017.03.26. 09:20
Az emberiség történetében kb. a szerszámkészítés kezdete óta nem érvényesül maradéktalanul a természetes szelekció, és azóta annak szerepe tovább csökkent. Ezen nyavalyogni 2017-ben túl sok értelme nincs.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. ChoSimba balin...
2017.03.26. 09:46
Korábban én is így gondoltam, de már nem.
A természetes szelekció lényege, hogy az életre alkalmasabb lények fennmaradnak.
Ez most is remekül működik, a természet szépen ki fogja szelektálni az emberiséget az élők sorából.
Az idők során nem egy egy szelekciós irány mutatkozott zsákutcának, a túlzott specializáció miatt kihalt egy csomó faj. Az ember is ilyen, mert túlzottan specializálódott az "agyra".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Szefmester ChoSi...
2017.03.26. 10:28
Jó, csak most épp lehetsz hikomat fickó kigyúrt muszklipajti helyett, akkor is szaporodni fogsz ha van pénzed. Miközben a természetben egy girhes-göthös jószágot otthagynak a nőstények. Kóros "élőholtak" is szaporodhatnak ma az orvosoknak köszönhetően, olyanok akik az ovodáskort sem élhették volna meg. Ez akárhogy nézem -durván fogalmazva- szennyezi a génállományt.

De hogy ha valaki azt mondaná feküdjek ki a napra azt ott pofoznám fel. Ilyen sugárzásdózis mellett pont nem egészséges dolog a napozás. Bőven elég D-vitamin termelő hatása van annak ha rövid ujjúban mész ki délelőtt meg délután a napra... Nem fotoszintetizálni akarok....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. balinka
2017.03.26. 11:36
ChoSimba: a végkövetkeztetésben egyetértünk, viszont a természetes kiválasztódás eredetileg arról szól, hogy az adott környezetben előnyösebb génekkel rendelkezőknek nagyobb valószínűséggel lesznek utódai, topiktársunk is erről, illetve "korcs génekről" beszél.
Én azt mondom, hogy az emberi társadalmak kialakulása és összetettebbé válása óta a gének egyre kevésbé határozzák meg az egyed sikerességét.

Szefmester: a githes-göthös jószág sikeres lett, létrehozott utódot, mert van pénze, neked mi ezzel a problémád? Szerinted egyébként hol kellene meghúzni a határt? Ahogy látom, Nissifer pl. az onkológiát tiltaná be, amivel persze önmagában rengeteg pénzt meg lehet spórolni, hiszen ezek a kemós gyógyszerek nagyon drágák.
Te pl. a császármetszést még elfogadhatónak tartod, vagy ha túl nagyra nő a magzat, akkor az pusztuljon el rövid úton - lehetőleg az anyjával együtt? A koraszületést mennyire látod génállományt szennyezőnek, azt is elég jól el lehet látni manapság, pedig az pillanatnyilag nem látszik genetikailag előnyösnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Terror Chris...
2017.03.26. 12:29
"miképp lehet, hogy a természeti népek körében gyakorlatilag ismeretlen a rákbetegség"

Úgy, hogy ezen népek körében az orvostudomány is ismeretlen, így diagnosztizálni sem tudják.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Renhoek
2017.03.26. 12:37
A rákbetegségek nagy többsége már a szaporodási időkeret után következik be, tehát ugyan úgy régen is terjedtek ezek a génváltozatok. Csak most az adott egyed mondjuk 90 éves koráig elél, nem viszi el valami más betegség 40 évesen. Jellemzően manapság is 20-30(35) év között nemzenek gyermeket az emberek, így nem szignifikáns ennek a jelentősége a globális populációra nézve. Egyébként régebben, mondjuk a középkorban meg lehet nézni kik adhatták tovább a géneket... ott a nőknek alig volt választási joguk, gyakran erőszakolták meg őket és lett gyerek. Gyakran családon belül születtek vérfertőző kapcsolatokból gyerekek. Szóval a kis pusztuló kaukázusi vérünk és nyugati orvoslás hatása a teljes emberiségre nézve kb nulla! Az emberiséget meghatározó vérvonalak egyértelműen ázsiai népek, millárdos népességgel. Kínai, indiai, erős arab vér és még sorolhatnám. Óriási a szaporulat a szegényebb műveletlenebb régióban, ahol tucatjával halnak éhen a gyerekek, és gyakran össze-vissza családon belüli vérfertőző korcs géneket hordozva. Szóval pusztán demagógia azt állítani, hogy a nyugati orvoslás bármilyen hatással is lenne az emberiség evolúciójára nézve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. XiX
2017.03.26. 17:46
A modern élelmiszeripar finoman mérgezi az embert!
Az emberek meg kicsit durvábban mérgezik magukat: hiányos táplálkozás (élelmiszerre a költség alacsony), szennyezőanyagok (városi életmód, kemikáliák, gyógyszer).
A társadalom meg gazdasági szempontból tolja a szekeret.

Egy élőlény élete három esetben érhet véget:
1. Olyan külső tényező(k) amely az élettel összeegyezhetetlen életeret és/vagy helyzetet teremt.
2. A belső javító mechanizmusok nem megfelelő működése folytán spontán sejtburjánzás keletkezik, amely az élőlény szerkezeti funkciójában visszafordíthatatlanul beavatkozik.
3. Az élőlény javító funkciói nem képesek a természetesen bekövetkező mutációkat javítani és a felhalmozott hiba rendszerszintű megjelenéssel mint szerkezeti funkció vesztéssel ért véget.

A tumor egyfajta védekezés a sejt(ek) felől. A környezeti hatások ezt előhozzák, segítik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Szefmester balin...
2017.03.26. 20:48
A.) Ha már szavakat adnál a számba akkor ne magadból indulj ki, és végképp ne baromságokat akarj kimondatni!

B.) Kiket tartok a "ne szaporodj" csoportba valónak? Genetikai betegségek hordozói akik jóformán csak mások segítségével és az orvosok túlórázásával maradhatnak életben. Aki úgy születik az nem tehet róla, idővel alakul ki? Nem tehet róla.. de a gyermeke érdekében ne szaporodjon!
Ha nem így gondolod akkor hihetetlenül érzelgős vagy aki egy döglött legyet is megsirat, vagy pedig soha nem találkoztál olyan emberrel/családdal aki ilyen helyzetben lett volna. Hidd el, nem egyszer fordul meg a szülő fejében az a gondolat hogy bárcsak ne élne már.. hogy ne szenvedne (ha szenved). Iszonyat munka van biztosítani a létezését egy egy ilyen betegnek. Ha pedig biztosítod, akkor ugye jön az emberbaráti egyenlőséges sóder hogy akkor miért ne lehessen gyereke? Ja hogy ő már képtelen lenne biztosítani a gyerek létezését, de a sajátját se.. hát ez van...

C.) Majd ha evolúciós előnnyel jár az utódok számára az hogy nyerek a lottón egy zsák pénzt akkor el fogom fogadni az efféle kiválasztódási elvet. (súgok mire gondolok mielőtt újfent szavakat szeretnél a számba adni, és igyekszek úgy fogalmazni hogy te is megértsd: nyerek pár milliárdot.. összejön az én puhos-göthös habtestemmel egy über jó csaj mert szereti "apuci" pénzét, lefial, majd véletlen eltőzsdézem a vagyonkám és csóró hómlessz leszek.. ő meg elhagy. Na.. ez vagyon milyen evolúciós előnnyel is bírt a gyerek számára? volt egy puhos-göthös apja senkinek sem kellő génállománnyal... biztos van előnye, de vajon mi?)

Rákos daganatokat múmiákban is sorra találnak, nem modern betegség. Minden egyes sejtosztódásnál megvan az esélye a rákos sejtmutációnak. A kérdés az hogy életképes e az új sejt vagy sem. Az egyes sejtek osztódási ciklusa pedig ugye eltérő... ahogy a cikk is írja. Emiatt lehet hogy egyes sejtek hajlamosabbak -alapból- a tumorra. Az hogy a tüdőrák gyakoribb az köszönhető a káros anyagoknak, de ha természetesen élsz és minden vacak diétát alkalmazol IS megvan az esélye a tumornak.

Majd ha megismerik az elefántok sejtmásolási tökéletességének a titkát, ÉS alkalmazni tudják azt emberen akkor lesz majd szép és jó tumor elleni módszer.

De ha már ez megvan akkor miért ne jöhetne a krokodilok immunrendszere, vagy a medvék anyagcseréje, vagy a cápák fogzása...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Renhoek Szefm...
2017.03.26. 21:28
Amúgy egyszerű laboreszközökkel kijavítható lehetne CRISPR/CAS9 redszerrel az összes ismert öröklődő genetikai betegség. Már most. Utólagosan is, szomatikus sejtekkel, csak az bonyolultabb és immunrendszer még problémás lehet. Tehát ha a bioetikai szabályozás engedné az emberi genom embrionális módosítását, nagyon egyszerűen "megtisztítható" lenne a populáció. Ahol ismert mutáció, hiányzó fehérje, vagy kromoszóma-rendellenessg van gond nélkül javítható. A hajlamok esetében már sokkal bonyolultabb a helyzet. Ott nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy pozitív lenne a módosítás vagy sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Renhoek
2017.03.26. 21:58
Sőt, megkockáztatom, hogy már nagyiparban megy a humán embrionális GM. A klónozás megoldatlan problémáihoz képest ez gyerekjáték. Pár millió Ft-ból összerakható egy pró labor erre... de hobbi eszközökkel is megcsinálható. Csak az megtermékenyített petesejt kivétele/beültetése ami orvost igényel.

Szerintem Kínában, Észak-Kóreában ez napi rutin a klinikákon. Igaz csak pár éve lettek meg ezek a kompakt eszközök.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. ChoSimba Szefm...
2017.03.26. 22:15
A zsák pénz a te puhos-göthös testednek biztosít evolúciós előnyt, más különben nem lenne képes utódot létrehozni.
Ha elvered utána a pénzt, akkor a puhos-göthös testű utódodnak is nyernie kell majd a lottón a saját szaporodásához. Ha nem nyer, akkor kihalt a sejvonalad.
Ezért ne verd el a lottópénzt
Hiába az erősebb kutya b@szik, ha a kölke puhos-göthös.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. balinka Szefm...
2017.03.26. 23:00
Hol adtam a szádba mondatokat, idézd légyszíves. Akárhogy olvasok vissza, én csak kérdés feltevéseket látok, hogy hol lássam, hol tartunk. A koraszülött/császáros születés közül valamelyik egyébként betalált? Nem szégyellnivaló egyébként egyik sem, csak az a kemény helyzet, hogy ha pusztán a genetikai szempontokra szorítkozunk, akkor a szóban forgó egyedek csaknem egész biztos pusztulásra ítéltettek, ami akkor szokott igazán vicces lenni, ha ilyenkor egy érintett ágál a genetika mindenhatóságával

B) pontoddal egyetértek, ami a genetikai betegségek hordozóit illeti, azzal a kiegészítéssel, hogy terhességnél a mai elkorcsosult, modern időnkben elég sokat szokott segíteni az ultrahang, magzatvíz mintavétel, labor, terhes gondozás, stb-stb, ami egyébként megint a gének kijátszása. Ha a szülők vallási meggyőződésük, vagy egyéb okok miatt nem vetetik el ilyenkor a gyermeket, és az mondjuk inkubátorban él le pár évet, akkor az mégis milyen eséllyel hoz létre utódokat, ezáltal mennyire tudja "szennyezni" a genetikai állományt? Hány olyan "élőholtat" láttál már szaporodni, akik pusztán orvosi segítséggel maradnak csak életben?

C) engedj meg akkor a lottós példádhoz hasonlóan szélsőséges hasonlatot, igyekszek én is úgy fogalmazni, hogy még te is megértsd Vegyünk egy ikerpárt, tehát majdnem azonos génkészletet. Az egyiket örökbe adjuk egy random borsodi faluba, a másikat pedig a Rotschild-ház fogja felnevelni. Ha szerinted a kettő azonos eséllyel indul az evolúciós versenyfutásban, akkor nem tudom, hogy közülünk mégis ki az érzelgős széplélek. Lehet ezen háborogni, csak értelme nincs. A vagyon örökléséről szóló első feljegyzések már Hammurapi törvénykönyvében is fellelhetők, onnantól kezdve már biztos hogy nem pusztán a gének döntöttek el mindent. És akkor még a tudás átadásának jóval régebbi szokásáról még nem is beszéltünk, az sem a génekkel terjed.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. pdx06
2017.03.27. 17:11
Logikus hogy ez így van. Elég ha csak egy ember valamilyen rendellenességgel születik, párszáz éven belül szerteágazóan már százak, ezrek öröklik és adják tovább.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Renhoek pdx06
2017.03.27. 18:30
Azért ez nem ilyen egyszerű... van domináns és van recesszív öröklődés.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikai_betegs%C3%A9g

Ezt érdemes átfutnia mindenkinek, akit érdekelnek az örökletes betegségek (vagy épp gázkamrába küldené a "korcs" populációt... ugyanis simán lehet, hogy bármelyikőnk hordoz recesszíven öröklődő betegségeket)

Csak remélni tudom, hogy 10-20 év múlva már eljut oda a genetikai szabályozás, hogy ezek megelőzhetőek lesznek. Technika már rég adott... a módosítás nagyon egyszerű, és olcsó. A szűrés szerintem még többe kerül (teljes genom szekvenálás, - vagy konkrét betegségszűrés a szülőknek, az olcsóbb - de még korántsem eléggé elterjedt)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Chriss75 Terro...
2017.04.01. 11:56
Ja értem, szóval nem tudják diagnosztizálni és ezért nem halnak bele - logikus! akkor ha bezárnánk a fejlett országokban a kórházakat, akkor senki nem halna meg rákban, igaz? mivel senki nem tudna róla, h beteg...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Terror Chris...
2017.04.01. 12:15
Tényleg ennyire sűrű vagy? Persze, hogy belehalnak, csak nem tudják, mibe! Nem tudják diagnosztizálni, tehát fogalmuk sincs, mi az! Az átlag élettartam a civilizált világban a legmagasabb, nem a nomádok körében. Már a dinoszauruszok is szenvedtek rákban: [LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Chriss75 Terro...
2017.04.08. 13:44
Hihetetlen mekkora sültbolond vagy! Jó hogy nem azzal jössz már elő, h a dínók rákban haltak ki, nem is a meter-becsapódástól! Legjobb lesz, ha abbahagyod ezt a kókler tudomány-ellenes maszlagolást!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Terror Chris...
2017.04.08. 14:05
Megjelöltem az álíltás forrását. Tehát mit szerettél volna mondani? Mert az, hogy inzultálsz, nem érv amellett, amit álíltottál.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Chriss75 Szefm...
2017.04.22. 15:58
Igen? Szóval elég ha rövidben kimész fél órát a napra?
Megnéznélek, mennyire járkálsz rövidben október-március között, főleg, hogy szinte alig van napsütés abban az időszakban, a mínuszokról nem is beszélve...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Chriss75 Terro...
2017.04.22. 16:01
Azzal, hogy génhibák voltak már 65 millió évvel ezelőtt is, semmit sem bizonyítasz! Ezek elenyészőek ahhoz képest amit a nyugati életmód és étrend vált ki a szervezetből, és ami évről évre emelkedő számot mutat, ezt mivel magyarázod?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!