iPon Hírek

Versenyben a legnehezebb elem létrehozásáért

Dátum | 2011. 11. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Két nemzetközi tudóscsoport versenyzik azon, hogy melyikük hozza létre a legnehezebb ismert elemet. Az úgynevezett szupernehéz elemek a periódusos rendszer alján találhatók, a 104-es rendszámtól kezdve. Az eddigi legnehezebb közülük a 118 protont tartalmazó ununoktium, ennek létezését 2002-ben jelentették be. Most a 119-es és 120-as rendszámú elemek „legyártásáért” folyik a küzdelem.

Az ismert elemek periódusos rendszere

Jon Petter Omtvedt oslói professzor nyugat-európai, japán és amerikai tudósokból álló csapata Németországban végzi kísérleteit, míg a másik, orosz-amerikai csoport az oroszországi Dubnában dolgozik.

A szupernehéz elemek nagyon instabilak, létrehozásuk ezért is különösen bonyolult. Minél nehezebb elemről van szó, annál hosszabb ideig tart legyártani, és annál rövidebb ideig marad egyben. A 106-os elem egy óra alatt készül el, az ennél könnyebbek akár húsz másodperc alatt. A 118-as rendszámú elem egy hónap alatt jön létre, felezési ideje pedig mindössze 1,8 ezredmásodperc. Az új elem egyetlen atomjának megalkotása nem elegendő azonban a dicsőséghez, az eredményt meg kell tudni ismételni. „Semmiféle elismerés nem jár addig, amíg egy másik laboratórium sikeresen meg nem ismétli a kísérletet. Végső esetben akár évtizedekig is eltarthat, mire igazolják az eredményt” ‒ mondja Omtvedt.

Lassan három hete, hogy mindkét csapat 10 mg berkéliumot kapott az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumtól. Egy berkéliummal bevont fémlemezt bombáznak majd titán-atomokkal, hogy létrehozzák a 119-es rendszámú elemet. A berkélium felezési ideje 320 nap, így szoros határidővel dolgoznak a tudósok.

A szupernehéz elemek létrehozásának módszere alapvetően egyszerű: nagy sebességgel össze kell ütköztetni két atomot, és összeadódva protonjaikból új elem keletkezik ‒ a titán 22 és a berkélium 97 protonjának összekapcsolódásából létrejön a 119-es elem. Többnyire azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, gyakoribb hogy az atomok összeütköznek és szétesnek, vagy részben elpusztítják egymást. De ritkán, „nem egészen havonta egyszer” előfordul, hogy az összeütköző protonok egy új atommá állnak össze. „Ezt az egyetlen atomot kell aztán észlelni egy olyan fémlemezen, amelyen másodpercenként több mint százezer sikertelen ütközési esemény történik” ‒ mondja Omtvedt. Erre az egyetlen módszer az új atom lebomlásakor kibocsátódott radioaktív sugárzás észlelése, vagyis nincs is bizonyíték az új elem létezésére addig a pillanatig, amíg az meg nem semmisült.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

16. prohlep
2011.11.24. 10:09
Itt is ROSSZ a "kihozatali arany", mert:

"Többnyire azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, gyakoribb hogy az atomok összeütköznek és szétesnek, vagy részben elpusztítják egymást. De ritkán, „nem egészen havonta egyszer” előfordul, hogy az összeütköző protonok egy új atommá állnak össze."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. atti2010
2011.11.24. 10:15
Hurrá, újabb nehezékek bombákba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. kajosin6
2011.11.24. 10:54
Hát ezek is nagyon ráérnek.

atti2010: Te elolvastad a cikket egyáltalán?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. atti2010
2011.11.24. 11:42
Elolvastam de hirtelen ez jutott eszembe róla.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. jozsefm
2011.11.24. 11:45
vagyis nincs is bizonyíték az új elem létezésére addig a pillanatig, amíg az meg nem semmisült.

a bizonyítási eljárás pedig felebezhetetlen..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. djkissmrt
2011.11.24. 11:58
Létrehozniii???!!!
Tudtommal elemeket nem lehet létrehozni legfeljebb csak felfedezni.
Ezek szerint akkor simán tudnak aranyat is létrehozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Parano1d
2011.11.24. 12:14
Lehet létrehozni új elemeket, csomó mesterséges elem létezik, de ezek többsége annyira instabil, hogy rögtön meg is semmisül.
Az aranyat is tudnak létrehozni "simán", viszont az előállítási költsége sokszorosa az arany értékének, és csak renkívül parányi mennyiségben keletkezne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. rastawicc
2011.11.24. 12:15
Aranyat eddig is tudtak létrehozni, de túl sokba kerül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. pergerj
2011.11.24. 12:48
A híreknél, hirtelen ránézve a képre, azt hittem valami processzoros cikk.

Egyébként a preztízsen és a költekezésen kívül mi értelme az ilyesminek?

Mert ha számottevő mennyiséget tudnának létrehozni, akkor esetleg "hasznát is lehetne venni" az anyagnak. (A tulajdonságait meg gondolom nagyjából meg tudják határozni, a különböző összefüggések által.)

De gondolom ez teljességgel lehetetlen, mivel létre se nagyon tudják hozni, és kimutatni is akkor tudják ha megsemmisült?..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. sunpower
2011.11.24. 12:52
Megsemmisül???
Az anyag nem vész el, csak átalakul, nem?
Vagy én élek egy másik bolygón?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. rastawicc sunpo...
2011.11.24. 12:53
Ez kémia.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Szerzetes
2011.11.24. 13:32
Mi értelme? Elmondatni, hogy "megcsináltunk", "már ilyent is tudunk" plusz a wikin egy szócikkben feltűnik a vezető tudósok neve. Valahol még lehet csajozni is lehet vele: "mivel foglalkozol?" "épp 119 protonból álló elemet készítek" "wááááóóó".
De sok más dolognak sincs haszna a földön...

sunpower: nem értek hozzá, de gondolom a megsemmisülést itt úgy kell érteni, hogy kettéhasad két "hagyományos" elemre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. bakos4494
2011.11.24. 17:24
Ha még jól emlékszem tanulmányaimra a 126-os rendszámú elem elektronszerkezeti alapon stabilnak ígérkezik, tehát nem bomlik le. Ki tudja mire lehet jó ? Ha ez dilemma, hogy miért kutatunk mi(mint faj)bármit is, még mindig a szabályos pattintást gyakorolnánk a szakócán.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. sunpower
2011.11.24. 17:53
Szerzetes:
Én képben vagyok hogy mit szeretett volna mondani a szerző, csak akkor pontosan kell fogalmazni ha már tudományos dolgokról ír!
Elbomlik két, vagy több (a periódusos rendszerben megtalálható)elemre, valamint energiát közöl a környezetével, vagy von el onnan...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. berreg
2011.11.24. 21:42
Miért ne lenne értelme?
A WOW-nak vagy pl. a Való Világnak mi értelme?
Az ilyen véleméyn szubjektív.

Az ilyen eredményeknek adnak alapot újabb eredményeknek.
Ezért van pl. iPhonod is, mert valaki valaha csinált vezetékest telefont is.
Látszólag talán nincs értelme, de az anyagkutatás ezen területe segít újabb hatékonyabb anyogokat használni pl. az elektronikai alkatrésziparban.

És önmagában is több értelme van pl. újabb elemet felfedezni, mint szénné tuningolni egy gépet, amely 3 percig megy folyékony nitrogénnel. Pedig a két helyzet igencsak hasonló.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. 777gyarto
2011.11.25. 16:25
@bakos4494
az elektronszerkezetnek nem igazán inkább a neutron és protonszámnak, azok elhelyezkedésének van szerepe abban, hogy az atommag mennyire instabil ezáltal mennyi idő múlva bomlik el (mennyi a felezési ideje, bár erről nem igazán lehet beszélni 1 atomról lévén szó), ezen kívül teljesen egyetértek: a tudománynak szüksége van alapkutatásra, és legtöbbször aztán sok idővel lesz az eredmény felhasználva valami fejlesztéshez. Valóban közvetlenül a fejlesztések hoznak "profitot" ugyanakkor nem lenne lehetséges létrehozni egy komolyabb gépet manapság, ha már nem találták volna fel pl a módot ahogy az alkatrészek különleges anyagait előállíthatják, amit először valszeg egy laborban, csak az anyag előállítása kedvéért csináltak

És igen lehet létrehozni is új elemeket, maguktól is jönnek létrte magasabb rendszámú elemekből radioktiv bomlással, (pl kisugároz részecskéket, vagy hasad)
és igen össze is lehet őket 'gyúrni'
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!