iPon Hírek

Vestai eredetű meteoritok a Földön

Dátum | 2012. 01. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ahogy a NASA Dawn nevű űrszondája megközelítette a Vesta aszteroidát a kutatók sok meglepetésre fel voltak készülve, de arra senki sem számított, hogy a kisbolygó felszíne egy 21 ezer méter magas hegycsúcsot „rejt”. A hegyóriás léte viszont magyarázattal szolgálhat arra a kutatókat régóta foglalkoztató a rejtélyre, hogy miért található olyan nagy mennyiségű vestai eredetű meteorit a Földön.

A Földön összegyűjtött meteoritok jelentős százaléka kémiai összetétele alapján a kisbolygóról származik. Ezek a szikladarabok meglehetősen nagyok, és általában igen látványos tűzgömb-jelenségeket okoztak a légkörben. A legutóbbi feljegyzett példák az 1999 októberében az afrikai Bilanga Yanga közelében lehullott meteorit, előtte pedig 1960 októberében az ausztrál Millbillillie külterületén ért földet egy feltehetően a Vestáról származó szikladarab.


Chris Russel, a Dawn-küldetés vezető kutatója szerint mindezek a darabok az óriási hegycsúcs formálódásakor kerülhettek az űrbe. A hegy, véleménye szerint, egy becsapódás eredményeként emelkedett ki a felszínből, és ugyanekkor nagy mennyiségű apróbb szikladarab szakadhatott ki a bolygó anyagából is. Az elmélet bizonyítására a kutatócsoport megpróbálja bizonyítani, hogy a Földön kikötő meteoritok és a hegy, illetve annak közvetlen környezete azonos anyagból állnak.

A Vesta feszínét mindenütt kráterek borítják, a hegy körüli régió azonban meglepően sima. Russel szerint a becsapódás törölte el a múltbéli ütközések ezen nyomait. A Dawn segítségével azonban az azóta keletkezett kráterek száma alapján meghatározható a régió kora, és a földi meteoritokon végzett kormeghatározással egybevetve talán bizonyítható lesz az ütközéselmélet, és annak időpontja is meghatározható.


A hegy és a meteoritok kémiai összetételének meghatározását a kőzetek színei alapján remélik véghezvinni. A Dawn közelebbi vizsgálata alapján a Vesta nagyon „színes” bolygó, a különböző korú és összetételű kőzetek más-más árnyalatúak.

A vestai meteoritoknak köszönhetően egyébként az aszteroida egyike annak hat naprendszerünkben található égitestnek, melyek anyagából beazonosított fizikai mintával rendelkezünk a Földön. Ezek: a Mars, a Hold, a Wild 2-üstökös, az Itokawa kisbolygó, a Vesta és maga a Föld.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. I.Jozsef83
2012.01.03. 18:37
a kisbolygó felszíne egy 21 ezer méter magas hegycsúcsot „rejt”

jah , kisbolygó szép kis kinövése van... és amit meg még nem vett észre az űrszonda ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. MaximumGam...
2012.01.03. 18:49
Meg kell mászni !!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. apinter
2012.01.03. 19:29
az én hibám, és nyugodtan hurrogjatok le, de
ÉS AKKOR?!?!?!
Különben nem a cikkel van bajom, a cikk nélkül erről nem is tudnék, de van egy aszteroida, amiről amúgy már vagy 200 éve tudunk (1807 óta) és most a NASA boldog, mert találtak rajta egy hegyet?!
Ez végre megmagyarázza, mért van nagy mennyiségű Vestai meteor a földön...
az én tippem: Mert ide csapódott.
Mellesleg ha ilyen nagyszerű ütemben haladnak, most évszázadokkal meg fogom előzni a NASA-t... A Földön van darabka a Nap-ból is... fúúúúú tekintve, hogy a Föld több, mint valószínű, hogy abból szakadt ki...
Könyörgök, évmilliárdokon keresztül csapkodták különféle aszteroidák, ezt a bolygót, és most fura, hogy ebből jónéhány -feltehetőleg- ugyanonnan van?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. tibaimp
2012.01.03. 20:29
Ez mondjuk téves, a Föld nem a Napból "szakadt ki", a Hold a Földből szakadt ki a legújabb elfogadott elmélet szerint, szerintem azzal kevered. A Nap és a bolygók is, ebben a régióban található gáz és csillagközi por kezdett összeállni, majd évmilliárdok alatt kialakultak az égitestek, először a Nap, majd sorra a bolygók is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Imre94
2012.01.03. 20:46
Én csak azt nem értem, hogy ezt hogyan mérték meg? Mihez viszonyították? Mert itt a Földön a tengerszint a viszonyítási alap, de a Vestán mi?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Vendég-Ven...
2012.01.03. 21:31
Imre94: Ugyanaz, ami pl. a Marson.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Vendég-Ven...
2012.01.03. 21:32
apinter: Lenyűgöző a tudásod és a tájékozottságod, a NASA kutatói és minden más tudós hozzád járhatna tanulni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. r-chee
2012.01.03. 23:54
Bírom, mikor színekről beszélnek a világűr kapcsán. Kár, hogy a legtöbb világűrről készült képet utólag varázsolják színessé. De ez végül is érthető, hisz űrteleszkópok, űrszondák, marsjárók egy színes képet nehezen szenvednének át a Földre
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Vendég-Ven... r-che...
2012.01.04. 11:56
r-chee:

"űrteleszkópok, űrszondák, marsjárók egy színes képet nehezen szenvednének át a Földre"

Dehogy! Egyszerűen arról van szó, hogy a jobb érzékenység és felbontás, valamint az egyszerűbb kivitel érdekében a kamerák szenzora pánkromatikus (vagy még inkább annál is szélesebb spektrumra érzékeny, beleértve az infravöröst és az ultraibolyát is), és az objektív elé helyezett szűrőkkel választják ki a kívánt hullámhosszt. Ezzel sokkal jobb felbontás érhető el, mert a szenzor minden pixele részt vesz a képalkotásban az adott hullámhosszon, nem kell interpolálni, mint pl. a Bayer-szűrőnél.

Az aztán már az utómunkálat során dől el, hogy esetleg készítenek hamisszínes képeket is, amelyeken a látható tartomány színeivel ábrázolják a számunkra láthatatlan hullámhosszakat is. Ilyenek pl. a hőkamerás felvételek, amelyeken a látható színekkel ábrázolják a különböző hullámhosszú infravöröst.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. DogTheDog
2012.01.04. 19:56
a meteorok hogyan tudjak megtalalni a legostobabb nevu telepuleseket?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. piter
2012.01.04. 22:36
Az anyosom szerint isten teremtette!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!