iPon Hírek

Világító növények

Dátum | 2013. 06. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy nemrég befejeződött Kickstarter-kampány a szervezők saját szavaival élve „végre felhelyezte a szintetikus biológiát a közösségi finanszírozás térképére”. A Glowing Plants néven futó projektre majdnem félmillió dolláros támogatás gyűlt össze, így az állítás helytállósága kétségtelen, azt azonban sokan vitatják, hogy a kezdeményezés valóban annyira pozitívnak tekinthető-e, mint ahogy azt a lelkes támogatók gondolják. A Glowing Plants, ahogy a nevéből sejthető, génmódosított, világító növényeket kíván létrehozni, amelyek egy napon az ígéretek szerint akár a közvilágítást vagy otthoni olvasólámpánkat is helyettesíthetik. A tervek szerint a kutatócsoport által létrehozott első világító növény a lúdfű (Arabidopsis thaliana) lesz, amelynek genomjába a szentjánosbogarak és világító tengeri baktériumok DNS-e alapján készült szintetikus szakaszokat ültetnek be. A projekt alapötletét egy 2010-es cambridge-i kutatás adta, melynek során a szakértők egy világító baktériumfaj egyedeit genetikai úton úgy módosították, hogy azok még több luciferáz nevű enzimet termelve erősebb fénnyel világítsanak. Ha a vállalkozás sikeresnek bizonyul, a Kickstarter-kampány résztvevői közül több mint hatezer ember már a jövő év folyamán megkaphatja a támogatásért cserébe beígért magokat, amelyekből aztán maguk hajtathatják ki saját kis „biolámpásukat”. A szintetikus biológia ellenzői ez utóbbi momentumot tartják a legaggasztóbbnak a dologban, mivel félő, hogy a támogatóknak kiosztott magvakból kifejlődő növények kikerülnek a természetes ökoszisztémába, és ott a faj vad tagjaival kereszteződnek. Napjainkig egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy egy szintetikus biológiai úton létrehozott organizmust egyszerűen szabadjára engedtek volna a természetben, mondják a szakértők, akik szerint nem tudni, hogy ez milyen hatással lesz az élővilágra.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy hol végződik a „mezei” génmódosítás, és hol kezdődik a szintetikus biológia, illetve hogy vajon a világító növények létrehozása melyik kategóriába sorolható. A jelenleg elfogadott definíciók szerint szintetikus biológiai módszerekkel létrehozottnak tekinthető az az élőlény, amely a genetikai módosításoknak köszönhetően új szervekre, rendszerekre, illetve funkciókra tesz szert, míg a hagyományos értelemben vett génmódosítás egyszerűen meglévő szerveket és működéseket tesz még hatékonyabbá. Ilyen szempontból tehát az újfajta növényfaj valóban a szintetikus biológia eredménye lesz, ha elkészül, hiszen olyan funkcióval bír, amellyel vadon élő társai egyáltalán nem rendelkeznek. A kategorizálás azért nem tekinthető lényegtelennek, mert míg hagyományos génmódosítással létrehozott növények már jelenleg is nagy számban akadnak, bár termesztésük és fogyasztásuk sok szempontból vitatott, a szintetikus biológia termékei még messze nem értek el az elfogadottság ezen mérsékelt szintjére sem. A projekt nyomán kirobbant viták folyományaként már a kutatás résztvevői is óvatosabban fogalmaznak, és inkább hagyományos génmódosításként igyekeznek beállítani az alkalmazandó módszert. Anthony Evans projektmenedzser szerint a magok postázása nem ütközik törvényi előírásokba, mivel egyrészt gondoskodnak a növények biztonságosságáról, vagyis a világítás képessége nem terjedhet tovább a környezetben, másrészt ha ez esetleg mégis bekövetkezne, a biolumineszcencia képessége nem jelent igazi veszélyt az élővilágra. Ebben valószínűleg igaza lehet, ugyanakkor megint más lenne a helyzet, ha egy másik szintetikus biológiai úton létrehozott organizmus, a bioüzemanyagot előállítani képes baktérium „elszabadulását” latolgatnánk, vélik a projektet kritizáló szakértők. A jelenlegi kezdeményezés valószínűleg tényleg nem jelent túl nagy kockázatot, az viszont erősen megfontolandó, hogy milyen precedenst teremt a jövőre nézve.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. Veisinger
2013.06.13. 09:37
Lesz itt Avatar ba*dmeg!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Gorkhaan
2013.06.13. 09:56
1 probléma biztos lesz, azaz hatása az élővilágra.

A fény vonzza a bogarakat. Bár ha azt nézzük, hogy az utcai világításos fényszennyezés is simán megzavarja, már 1-2 "világító fa" meg se kottyan.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Ronan
2013.06.13. 10:16
Talán citrom is jó példa ide azt hiszem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. dzsuz87
2013.06.13. 10:23
Tekintve, hogy a világítás komoly energiaveszteséggel jár, nem nagyon fog szerintem elszaporodni a természetben.
Amúgy inkább százalékosan kéne megadni, hogy mennyire módosították a génállományt, mert akkor mindjárt nem is lenne durva beavatkozás ez a "sima" génmódosítotthoz képest.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Szefmester
2013.06.13. 11:40
Világító rózsabokor, meg világító tölgyek, és a kert máris érdekesen nézne ki. Kimegyek olvasni a fa tövébe.. éjjel...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. pogi67
2013.06.13. 13:47
Az olvasólámpát le lehet kapcsolni!
Hülyét kapnék, ha a cserép növény egész éjszaka világítana.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. mikej95
2013.06.13. 16:32
40$, ha magokat akar az ember, 10 000 $-ért már beleírják a növények DNS-ébe ASCII kódolással egy 30 karakteres üzenetedet, ami nem tart sokáig mert elmutálódik a következő generációval.
ÁÁÁ, csak USA-n belül szállítanak, MIÉRT?!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mythbuster
2013.06.13. 19:10
Kell egy ilyen az asztalomra!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Supra
2013.06.15. 18:44
pogi67: +1 :-)

Meg naív dolog azt képzelni, hogy ez bármit helyettesíteni fog, és különösen nem az asztali lámpát: maximum egy enyhe derengést ad, annyit, hogy ne fejeld le a szekrényt éjszaka a wc felé menet.

De mivel szórt fény, és ráadásul szines, marhára nem jó mellette olvasni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!