iPon Hírek

Világrekorder neutronnyaláb

Dátum | 2012. 02. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Müncheni Műszaki Egyetemen Petra Kudejova és Révay Zsolt kutatók két tudományos „világrekordot” is felállítottak a közelmúltban: létrehozták a világ legerősebb neutronnyalábját, valamint minden eddiginél hatékonyabbá tették a PGAA-spektrométert (prompt-gamma aktivációs analízis), amely különféle anyagok elem és izotópösszetételének roncsolásmentes meghatározását végzi a már említett neutronnyaláb segítségével.

A neutronok mélyen be tudnak hatolni a vizsgálandó mintába, és útjuk során különböző kölcsönhatásokban vesznek részt. Kis intenzitásuk miatt a mintákban keletkező indukált radioaktivitás kismértékű, és a legtöbb esetben néhány napon belül a kimutathatóság szintje alá csökken. A prompt-gamma aktivációs analízis során neutronnyalábot bocsátanak a tetszőleges halmazállapotú mintára és a neutronok befogódását követően az atommagok karakterisztikus gammasugárzást bocsátanak ki. A gamma-fotonok detektálásával következtetni lehet a vizsgált minta elemi vagy izotópösszetételére, a neutronnyaláb méretétől függő mérettartományban. A kutatók által most létrehozott neutronnyaláb esetében egy négyzetmilliméteres felületre 60 milliárd neutron érkezik másodpercenként ‒ más tudományos kutatásban használt neutronforrások ennek felére képesek. „Kis minták vizsgálata estén szükség van ekkora intenzitásra” ‒ mondta el Petra Kudejova. Ez az erősség lehetővé teszi mindössze egy milligrammos minták vizsgálatát is.


Révay Zsolt azzal folytatta, hogy létrehozták ugyan a legerősebb neutronnyalábot, de nagyon magas volt a vizsgálat során szóródó neutronok nyomán jelentkező háttérsugárzás, ami zavart okozott a mérésekben. Minél kisebb mennyiségű a minta, annál gyengébben érzékelhetők a neutronbombázás nyomán bekövetkező reakciók, így a lehető legalacsonyabb szintű háttérsugárzás létfontosságú az ilyen anyagok sikeres vizsgálatához. Révay és munkatársai ezért a neutronforrás, az FRM-II kutatóreaktor 2011-es karbantartási munkálatainak ideje alatt úgy alakították át annak árnyékolását, hogy a háttérsugárzás a korábbi érték tizedére csökkent.

A PGAA-spektrométer a minták anyagi összetételét vizsgálja, és képes egyetlen atom megkülönbözetésére egymillió másik között. Alkalmazható például a levegő káros anyagainak analizálására, meteorminták összetételének meghatározására, de előszeretettel alkalmazzák régészeti vizsgálatoknál (archeometria) is. A módszer segítségével például olyan részletek is megállapíthatók, hogy egy ókori lazúrköves nyaklánclelet köveinek alapanyagát pontosan melyik lelőhelyen bányászták.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. Humbuk
2012.02.14. 16:54
Hasznos dolog, de én nem vizsgálódnék vele
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. tibaimp
2012.02.14. 17:38
Az a jó, hogy az egyik tudós magyar!
Ebben csak ez a szomorú: A Müncheni Műszaki Egyetemen miért nem itthon!!!! mert szarnak kutatás-fejlesztésre pénzt áldozni!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Vendég-Ven...
2012.02.14. 17:49
tibaimp: Kell a pénz a debreceni stadionra, a Parlament díszkivágítására, az egykulcsos adóra, meg persze a NYENYI-re. K+F-re már nem nem futja, szegény politikusok már így is sokkal kevesebbet tudnak lopni a kevesebből.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. asdsa
2012.02.14. 18:02
Ha itthon lenne, akkor mások meg azt kifogásolnák, hogy miért erre költenek pénzt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. tibaimp
2012.02.14. 19:44
Vendég-Vendög: sajnos igazad van...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Megyeric
2012.02.15. 08:09
egyetértek de ugye nem gondoljuk hogy amíg a minimálbér fele az átlag eus bérnek, amíg nővérek, szakápolók dolgoznak 13 órában havi 90eft-ért és vannak családok akik 100eft-ból "tartják" fen magukat erre kellene áhítozni?

Magyar is részt vett ebben. Ennek kell örülni. Magyarosrszág ha minden kiadása konvergálna is a nullához akkor se lenne elég pénz. Jelenleg az ország 20-25 évvel marad el gazdaságilag. Körülbelül ott toporgunk mint a rendszerváltáskor.

Jogos a gondolat hogy miért nem nálunk, de naív is. Itt nam arról van szó hogy ez az ország milyen baromi gazdag csak ellopnak mindent, hanem arról hogy milyen szegény és még így is ellopnak mindent!!

Majd ha lesz jóléti társadalom és többlettermelés mint Angliában, Franciaországban, Németországban vagy az USA-ban akkor lehet ilyenre is áldozni.. Szerintem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Vendég-Ven... Megye...
2012.02.16. 01:54
"Itt nam arról van szó hogy ez az ország milyen baromi gazdag csak ellopnak mindent, hanem arról hogy milyen szegény és még így is ellopnak mindent!!"

Sajnos nagyon igazad van, bár a kettő némileg összefügg. Az országot szétlopkodó politikusok és holdudvaruk nem is a lopással okozzák a legnagyobb kárt, hanem ahogyan lopnak. Ha csak simán ellopnák a pénzt, az nem is lenne a legnagyobb baj. De egymilliárd ellopásához tízmilliárdos pazarlásra, elfuserált beruházásra van szükség, hogy ne tűnjön fel nagyon. S ez az elpazarolt tízmilliárd az igazán nagy kár.

A legtöbb politikus lop, nem csak nálunk. Ha nem direktben, akkor közvetve, kihasználva a hatalmát, az információit. De míg nálunk szerencsésebb országokban a lopás mellett az ország számára hasznos beruházásokból és egyéb költésekből csípnek le maguknak, nálunk a költések egyedüli célja a lopás lehetővé tétele. Nézd meg az elmúlt 21 év kormányait, mit fejlesztettek? Eladták az egész országot, aztán mikor már nem volt mit eladni, hitelből loptak. S amikor már nem volt több hitel a lopások fedezésére, akkor a felgyűlt nyugdíjpénzeket is ellopták.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. asdsa
2012.02.17. 14:32
Ha jól tudom, a jóléti országoknak is hatalmas adósságuk van, és Angliának eléggé betettek a politikusok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!