iPon Hírek

Villámgyorsan kapcsolja össze agyunk a helyeket és a neveket

Dátum | 2015. 07. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Mi a közös Clint Eastwoodban és a pisai ferde toronyban? Legtöbbünk számára (még) semmi, viszont ha látunk egy képet, amelyen együtt szerepel a híres színész és a torony, agyunk rögtön összekapcsolja a kettőt. Ez a kapcsolat egy új kutatás szerint olyan specifikus neuronok útján jön létre, amelyek villámgyorsan képesek asszociációkat teremteni személyek és helyek között. A felfedezés az első lépést jelenti annak megértése felé, hogyan tud agyunk összetett, filmszerű képeket tárolni a múlt eseményeivel kapcsolatban, mondja Itzhak Fried, az eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője, a Kaliforniai Egyetem kutatója. Nagyjából 10 évvel ezelőtt Fried és kollégái különös dolgot fedeztek fel az agy működésével kapcsolatban. Epilepsziás betegekkel végeztek kísérleteket a rohamok kiindulási helyét keresve, amikor rájöttek, hogy minden alkalommal, amikor a vizsgált beteg meglát egy képet Jennifer Aniston színésznőről, a középső temporális lebeny ugyanazon neuronja kezd aktívan működni. Mint kiderült, ugyanezen régió más neuronjai egyéb hírességekre reagáltak hasonlóan, és Julia Roberts-et, Hale Berry-t, vagy éppen a Simpson családot meglátva aktiválódtak. Az azóta híressé vált Jennifer Aniston-neuron létezése azt a sokak által igaznak hitt elméletet erősíti meg, miszerint bizonyos agysejtek konkrét helyeket, személyeket és tárgyakat kódolnak. Ezeket a neuronokat, amelyeket nagymamaneuronoknak is szoktak nevezni, ráadásul nagyfokú invariancia jellemzi, vagyis az általuk raktározott objektumnak nem csak egy adott képét képesek felismerni, hanem sok különböző verzióját, mondja Fried. A 2005-ös kísérletek során az Aniston-neuron például a legkülönbözőbb öltözékekben és frizurákkal is reagált a színésznő képére. (Érdekes módon csak egy olyan fotó volt, amelynek láttán nem aktiválódott, ezen Aniston Brad Pittel kézen fogva sétált.) Fried véleménye szerint valószínűleg több ilyen Aniston-neuron is létezik az agyban, azonban ezek olyan ritkásan helyezkednek el a vizsgált régióban, hogy a kutatók általában csak egyet látnak közülük. Hogy ezek a neuronok milyen szerepet játszanak a már említett filmszerű, úgynevezett epizodikus emlékek létrejöttében, az azonban továbbra is meglehetősen bizonytalan. Fried és kollégái legújabb kutatásukban éppen ezért ezt próbálták vizsgálni. A szakértők ezúttal 14 epilepsziás betegnek mutogattak véletlenszerű sorrendben képeket, amelyek szeretteiket, hírességeket (pl. Clint Eastwoodot) és híres helyeket (pl. az Eiffel-tornyot, a Fehér Házat, a Hollywood-feliratot) ábrázolták. A kísérlet közben a kutatók a középső temporális lebenybe bocsátott elektródákkal vizsgálták, hogy mely idegsejtek aktiválódnak az egyes képek láttán.
Betegenként összesen nagyjából 600 idegsejt aktiválódását figyelték meg a szakértők, és az egyes képeknél 2−28 közötti neuron sült el. A következő fázisban a kutatók digitális eszközökkel manipulált képeket mutattak a részvevőknek, például Clint Eastwoodot a pisai ferde torony elé helyezték. Az összetett képek megtekintése után az alanyok feladata az volt, hogy az eléjük helyezett, a helyeket és a személyeket külön-külön ábrázoló képeket párosítsák össze belátásuk szerint. A manipulált képek egyszeri megnézése után máris változások jelentkeztek a nagymamaneuronok működésében: míg az egyik neuron addig kizárólag Eastwood láttán mutatott fokozott aktivitást, a kísérlet ezen szakaszát követően a pisai ferde tornyot látva is tüzelni kezdett. Az a tény, hogy az egyes neuronok ilyen gyorsan képesek alkalmazkodni az új ismeretekhez, Fried szerint megmagyarázhatja, hogyan tudnak a dinamikus idegi hálózatok összetett emlékeket létrehozni az egyetlen egyszer látott eseményekről is. A felfedezést számos állatkísérlet is megerősíti, amelyekből szintén az derült ki, hogy a tanulási folyamat során rendkívül gyorsan átszerveződik az agy aktivitási mintázata. Fried azt reméli, hogy az általa folytatott alapkutatásokból származó információk egy napon segítséget nyújthatnak azon betegek kezelésében, akik betegség vagy sérülés miatt memóriaproblémákkal küzdenek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. bszoke88
2015.07.07. 10:45
ok, hogy lehet ezt arra használni, h bevágjak 1000 oldal képletet?

mondjuk rpgknél hasznos
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!