iPon Hírek

Visszavonták az évszázad felfedezését

Dátum | 2015. 02. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Hivatalossá vált, amit egy ideje már sejteni lehetett: az univerzum hajnaláról származó gravitációs hullámok tavaly bejelentett észlelése egyáltalán nem olyan meggyőző, mint amilyennek első pillantásra tűnt, így elégséges bizonyítékok hiányában az eredményeket publikáló kutatócsoport kénytelen volt visszavonni a felfedezést. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársai tavaly márciusban jelentették be, hogy gravitációs hullámok nyomaira bukkantak a legkorábbi elektromágneses sugárzásban, az úgynevezett mikrohullámú háttérsugárzásban. Az észlelt jellegzetes polarizációs mintákkal kapcsolatban úgy vélték, hogy azok az ősrobbanást követő inflációs szakaszban felnagyítódott gravitációs hullámok nyomait őrzik. Az univerzum keletkezésével kapcsolatos legelfogadottabb elmélet szerint a világegyetem keletkezése után a tér a másodperc töredéke alatt mikroszkopikusból csillagászati méretűre növekedett. A hirtelen tágulás eredményeként a világegyetem megszületése után közvetlenül már létező, gravitációt közvetítő részecskék keltette aprócska hullámok is óriásira nőttek, ezen hullámok nyoma pedig valamilyen szinten máig megmaradt, így „lenyomatukat” apró szabálytalanságok, polarizációs örvények formájában őrzi az univerzum átlátszóvá válásakor létrejövő első fény, a kozmikus háttérsugárzás is.
A Planck űrtávcső képe a Bicep2 által vizsgált területről
A hirtelen tágulási, azaz az inflációs szakasz feltételezett létezése számos rejtélyre magyarázatot ad a körülöttünk lévő világgal kapcsolatban, meggyőző bizonyítékot azonban mindeddig nem sikerült találni arra, hogy valóban bekövetkezett. Ezért is volt olyan nagy jelentőségű a Bicep2 rádiótávcsővel vizsgálódó kutatócsoport felfedezése, amely megerősítette, hogy az inflációs szakasz ténylegesen végbement. A problémák akkor kezdődtek, amikor a kutatók azt kezdték vizsgálni, hogy az észlelt jeleket mi más okozhatja a gravitációs hullámokon kívül. Az egyéb tényezők kizárása érdekében a Planck űrtávcső segítségével megnézték például, hogy a Bicep2 által vizsgált irányban mennyi galaktikus por látszik, amely szintén képes hasonló polarizációs mintákat produkálni. Mivel az adatokból úgy tűnt, hogy a pormennyiség nem jelentős, a további releváns faktorok kizárását követően arra következtettek, hogy az érdekes örvénylő mintát minden bizonnyal gravitációs hullámok kelthették. Utólagosan azonban kiderült, hogy a porral kapcsolatos információk nem voltak teljesen helytállóak. A kutatócsoport ugyanis a Planck aktuálisan rendelkezésre álló, legprecízebb, de előzetes mérési adatait használta fel, és amikor az újabb, pontosabb információk beérkeztek, rá kellett jönniük, hogy jóval több por van a Bicep2 által vizsgált területen, mint előzetesen gondolták, ez pedig jelentősen lecsökkentette az eredmények hitelességét. A kutatók tehát továbbra is látni vélik a gravitációs hullámok nyomait a mikrohullámú háttérsugárzásban, a jel azonban olyan gyenge, hogy arra nem lehet tudományos felfedezést alapozni. Elképzelhető, hogy az észlelt polarizációs örvények egyöntetűen a galaxisunkban lévő porból származnak, és az is lehetséges, hogy az inflációs szakaszban felnagyítódott gravitációs hullámok is szerepet játszottak kialakulásukban. A kérdést azonban a jelenleg a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megválaszolni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. VAjZY
2015.02.03. 23:58
Ha nem tudják, milyen kritériumok között keressék, akkor mit keresnek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!